Svédország szemében az Európában keletkező szemét érték. A skandináv állam hulladékból energiát előállító programja annyira sikeres, hogy szemétlerakói szinte üresek, importra szorul.
A háztartási hulladék csupán négy százaléka kerül végleg szeméttelepekre Svédországban, a maradékot újrahasznosítják, illetve energiatermelésre és lakossági fűtésre használják fel. A szemét elégetéséből származó energia 250 ezer otthon áramszükségletét fedezi, valamint a távfűtési rendszer működéséhez szükséges hő húsz százalékát biztosítja.
A svéd hulladékgazdálkodási hatóság szerint Svédország nyeri ki a legtöbb energiát a szemétből, és az elmúlt években egyre nagyobb mértékben támaszkodik energiatermelése a hulladék felhasználására, új keletű problémáinak pedig éppen ez az oka. A Svéd Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa elmondta, hogy az energiaigény és a feldolgozó kapacitások sokkal nagyobbak, mint amennyi szemét Svédországban keletkezik.
Megoldásképpen az ország európai partnereitől importál hulladékot, évente körülbelül 800 ezer tonna mennyiségben. Legnagyobb beszállítója a szomszédos Norvégia, ahol a hulladék elégetésének költségei lényegesen magasabbak, ezért mindkét fél számára előnyös, hogy Svédország átveszi a norvég szemetet.
Hazánkban sajnos a szemétből termelt energiának nincs komoly múltja. Pedig nyersanyag lenne bőven, hisz Magyarországon évente körülbelül 25 millió tonna hulladék keletkezik.
– Ennek azonban egyelőre csak egy nagyon kis hányadából lesz energia. Pontos kimutatást nem ismerek, de az adataim szerint a nálunk termelt mennyiség aránya nagyjából fordított a svédekével: jó, ha a hulladék tíz százalékából lesz energia, újabb tízből pedig üzemanyag. Ez kevés, pedig éppen a svédek tapasztalatai mutatják, hogy az ilyen jellegű beruházás öt–nyolc éven belül megtérül – mondja Sarkady Mihály környezetvédő aktivista.
Igaz, azt is tudni kell, hogy noha az eljárás költséghatékony, számos kétséget vet fel. Elsősorban az a gond vele, hogy nem kifejezetten környezetkímélő, hiszen a szemétégetés során rengeteg szennyezőanyag kerül a levegőbe. Ezért a megoldás nem hosszú távú, tovább kell fejleszteni az újrahasznosítás és az újrafeldolgozás terén elért eredményeket.
