<p>Szakemberek szerint nagyobb eséllyel ússzuk meg élve vagy ép bőrrel, ha elütjük az elénk szökellő vadat, mint ha elrántanánk az autó kormányát. Az elcsapott állatért azonban joggal kérhet kártalanítást a vadásztársaság.</p>
Kevés autós tudja kikerülni
A vezetéstechnikában jártas szakemberek és oktatók szerint jobban járunk, ha elgázoljuk az úton elénk vágtató vadat. A legtöbb esetben ugyanis már későn észleljük, hogy előttünk van; ha a lábát látjuk, már eldőlt: keresztezni fogja az utunkat. Ilyenkor általában az autósok két lehetőség közül választanak: balra húzzák a kormányt, ahol egy szembe jövővel karambolozhatnak, vagy jobbra, ahol pedig lehet árok, fa, kerítés is.
– A szakszerű kikerülési manőver lenne a legjobb választás ilyen helyzetben, hogy ne ütközzünk frontálisan. De mivel a sofőrök nagy része ezt nem tudja végrehajtani, nem marad más, mint a vészfékezés – reagált a Borsnak Kovács Attila, a Groupama Tanpálya vezetéstechnikai instruktora. – Ám a sofőrök 80 százaléka ezt sem tudja jól kivitelezni. Az ütközés viszont még mindig kisebb sérülést okoz, mint egy rossz kikerülés.
A pereskedés nem célravezető
Ha már megtörtént a baj, és elgázoltuk a vadat, a szabály szerint azonnal rendőrt kell hívni. Neki aztán hivatalból kötelessége értesíteni az illetékes vadásztársaságot, és jegyzőkönyvet kell felvenni az esetről.
– Elméletben a vadban okozott kár megtérítését a vadásztársaság is követelheti, de sokkal gyakoribb, hogy az autós akarja a kárát behajtani. Ebből aztán lehet pereskedés, de jobb a helyszínen megegyezni, mert a perek vége általában az, hogy viseli mindenki a saját kárát – számolt be tapasztalatairól Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa. Sok esetben el lehet kerülni a bíróságra járkálást, ha az autós eleve gondol az ilyen helyzetekre. Egy jó casco biztosítással ezek a költségek kivédhetők. A védegylet a jövőben azt is szeretné elérni, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás része legyen a vad elgázolásakor bekövetkező kár is, mert ez szolgálná minden érintett érdekét.
Elvinni lopás
Ha valaki úgy dönt, hogy az elütött vaddal kártalanítja magát, az gyakorlatilag lop. Ha az állat még él, amikor bevágja a csomagtartóba, akkor az államtól lop. Ha pedig már elpusztult, akkor a vadásztársaságtól.
Többmilliós is lehet a kár, ha például egy olyan értékű szarvasról van szó.
Sokan hisznek a vadriasztó sípban
Létezik persze a sokkal egyszerűbb megoldás, amire sokan esküsznek: a kis műanyag szerkezet az autó elejére erősítve, ami a menetszéltől a vadat elűző, sípoló hangot ad ki. Igaz, némelyek kételkednek a hatékonyságában, szerintük a párját kereső őzet nem nagyon zavarja meg.
A szakemberek szerint ennél fontosabb, hogy figyeljük a KRESZ-táblákat, ugyanis azokat valóban oda teszik ki, ahol gyakoribbak a vadgázolások. Ezekből 5500-6000 is van egy évben Magyarországon, és bár körülbelül 4000 esetben őzek az áldozatok, a szarvasok sokkal nagyobb kárt okoznak.
