A jelenlévők felkapták a fejüket, mert egy pillanatra úgy érezték, feltámadt tíz éve elhunyt kedvencük, Bujtor István. Valójában a színész fia, Balázs jelent meg az édesapjáról elnevezett filmfesztiválon. A 44 éves hegedűművész kísértetiesen hasonlít Ötvös Csöpi néhai megformálójára.
A 2009 szeptemberében elhunyt színművész, rendező, producer, színigazgató emléke elevenen él, és ebben jelentős szerepe van a Bujtor István Filmfesztiválnak, amelynek Bujtor Judit, a művész özvegye a védnöke, s ezen idén a színész családja is jelen volt. Az évforduló alkalmából a rendezvény igazgatója, dr. Lutter Imre előadóművész beszélt lapunknak a legendáról.
– Jómagam is Ötvös Csöpi filmjein nőttem fel, amióta az eszemet tudom, Bujtor István nagy rajongója vagyok. Legendás színésznek, nemkülönben páratlanul tehetséges producernek tartom, aki tíz év múltán is él.
Bujtor Balázs a díjkiosztón lépett színpadra, és attól a pillanattól olyan érzése volt a jelenlévőknek, mintha a színész személyesen is megjelent volna a balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Házban (Bujtor Latinovits és Frenreisz Károly féltestvére volt). Egy fejjel a többiek fölé magasodva, mackós mozgással, derűs nyugalommal adta át a fesztivál győzteseinek az elismeréseket.
– Özvegye, Judit, a lánya, Anna és hegedűművész fia, Balázs is eljött az idei filmfesztiválra. Az utóbbi jelenléte sokakban nosztalgikus emlékeket ébresztett, Balázs ugyanis megszólalásig hasonlít az édesapjára. Nyugodt, higgadt természet, amilyen Bujtor István is volt. Kerüli a felhajtást, jobban szeret háttérbe vonulni, pont úgy, mint a néhai színész – magyarázza a balatonszemesi fesztivál igazgatója, aki jövőre létre szeretné hozni a Bujtor István Emlékmúzeumot, ahol a művész személyes tárgyait, szellemi örökségét és fotóit állítanánk ki Bujtor Anna segítségével.
– A Latinovits Emlékmű Alapítvány, a Magyar Versmondók Egyesülete, a Balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Ház, Könyvtár és Múzeum közreműködésével a Latinovits Emlékmúzeum mintájára szeretnénk megalapítani a Bujtor István Emlékmúzeumot is, ennek kapuja, reményeim szerint jövőre már mindenki előtt nyitva áll.
(Fotó: Racskó Tibor)
