Életünk során közel fél kilogramm csomagolóanyagot fogyasztunk el – és most nem a papírszalvéta-foszlányokra gondolunk, hanem a csomagolóanyagokból az ételekbe kioldódó vegyületekre. De mégis mik ezek, milyen hatásuk van a szervezetre?
Forrás: shutterstock
Bár a gyártóknak előírás a rendszeres laboratóriumi vizsgálat és szigorú szabályoknak kell megfelelniük, mégis előfordulhat, hogy bizonyos káros anyagok, főleg műanyagok monomerjei, oligomerjei, stabilizátorok, lágyítók, habosító anyagok, nehézfémek, színezékek, gyártási segédanyagok kioldódnak – hívja fel a figyelmet a Laboratorium.hu az Ésszel a kosárba cikksorozat legújabb összeállításában.
Segítségükre a csomagolóanyagok akkreditált vizsgálatait is elvégző független laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. szakértője volt. A kioldódás mértékét nagyban befolyásolja a hőmérséklet, ezért fontos odafigyelni a tárolási utasításokra.
Megbetegítenek a kioldódó anyagok
Hogy mennyi csomagolóanyagot eszünk meg életünk folyamán, számszerűsíthető és nem kis mennyiségről van szó. A kutatás kimutatta, hogy 80 év alatt megközelítőleg 400 gramm káros anyag kerül a szervezetünkbe a csomagolásokból. A világon csak az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok száma eléri a négyezret, és ezek bejutnak magába a termékbe is.
A legveszélyesebbek, a monomerek, az oligomerek, a stabilizátorok, a lágyítók, a habosító anyagok, a nehézfémek, a színezékek, a gyártási segédanyagok káros hatással vannak az anyagcserénkre, károsítják a hormonháztartást szabályozó szerveket.
Folyamatosan „befalva” ezeket egy életen át, vese- és májelégtelenséget okozhatnak. Sőt az örökítő anyag szerkezetét is torzítják, gyermekkorban megzavarhatják a nemi jelleg zavartalan kialakulását. Veszélyesek az ideg- és immunrendszerre, emlő-, here- és prosztatarák kialakulását is indikálhatják.
– A kioldódás elkerülhetetlen, de a mértékét nagyon szigorúan ellenőrzik. Van egy világszabványkódex, ami meghatározza, milyen anyagokat lehet egyáltalán élelmiszer-csomagolás céljára használni – kezdte a Borsnak dr. Dömölki Ferencné Livia élelmiszer-biztonsági szakértő.
– A gyártók ezt komolyan veszik, és bekérik a beszállítóktól a minőségi bizonyítványokat, engedélyeket.
A szénsavas üdítő és a zsír old leginkább
Egyes élelmiszereknek más-más hatásuk van az őket körülvevő anyagokra, ezért nem ugyanúgy mérgez minket egy víz, mint egy szénsavas üdítő.
– Az olajok esetében nagyon szigorú előírások vannak, mert azok még inkább oldják a stabilizátorokat. Ez igaz a tejre is, vagy inkább általánosan fogalmazva: a zsíros élelmiszerekre. Ilyenek még a savasak is. Különösen oldják a műanyagokból a lágyítókat – magyarázta a szakértő.
Az áramlás nem egyirányú. Nemcsak a káros anyagok oldódnak a termékbe, hanem fordítva is. Ezért nem ajánlott a különféle élelmiszereket csak a saját csomagolásukban tárolni.
A legjobb azonban kerülni a műanyagot. Így ha műanyag flakonban kap egy kis házi pálinkát az ismerősétől, inkább töltse át üvegbe! A nagy gyártók is üvegbe palackozzák, akárcsak a bort.
Véd a fertőzésektől és tartósítja az ételt
A modern élelmiszer-biztonság fenntartásának egyik legfontosabb eleme maga a csomagolás. Nem csak egybentartja a terméket, védi a környezet hatásaitól, a fertőzésektől és szennyeződésektől. Segítségével tartósabb az élelmiszer, amit véd a hidegtől és a melegtől is.
Sőt számunkra hasznos jelöléseket tartalmaz. Például: nettó tömeg, szavatossági és eltarthatósági idő, tárolási feltételek, tápérték, allergén anyagok. És persze a reklámról se feledkezzünk meg! Szóval ártalmas, de szükséges a csomagolás.
A jövő csomagolása: plusz egy fogás
A kutatók már dolgoznak a megoldáson. Új természetes anyagokból próbálnak a termékeknek megfelelő csomagolóanyagot előállítani. Ha sikerül nekik, akkor nem csak a műanyagokból kioldódó és egyéb méreganyagoktól szabadulunk meg, de a csomagolás ehetővé is válik. Azt nem garantálják, hogy finom és ízletes lesz, de ki tudja, lehet, idővel még ez is bekövetkezik.
