A jelek szerint óriásit tévedtek azok, akik azt hitték, nyugvópontra jutott a magyarországi olimpiarendezés ügye. Új, eddiginél is vadabb ötlet körvonalazódik.
A Bors biztos információból megtudta, hogy Magyarország fontolgatja, hogy megpályázza a 2026-os téli olimpia rendezését. Elsőre az ötlet ugyan teljes őrültségnek tűnik, de annyira mégsem az. Természetesen a Kárpát-medence dombszerű hegyei alkalmatlanok például az alpesi számok lebonyolítására, s a hóbiztonság mifelénk közelít a nullához, de a Magyar Olimpiai Bizottság nem egyedül, hanem az osztrákokkal együtt pályázna. Informátoraink szerint hazánk a jeges számoknak (gyorskorcsolya, rövid pályás gyorskorcsolya, műkorcsolya és részben a jégkorongtornának) adna otthont, a havas sportágaknak Ausztria lenne a házigazdája.
Ugyancsak fontos érv, hogy idén szeptemberben nagy valószínűséggel Párizs kapja a 2024-es játékokat, ez pedig azt jelenti, hogy a nyári versenyek legjobb esetben is 2036-ban jöhetnek vissza Európába. Ellenben a téli versenyek elmúlt és közeljövőbeni helyszínei (2010 Kanada, 2014 Oroszország, 2018 Dél-Korea, 2022 Kína) kínálják, hogy 2026-ban újra Európa legyen a házigazda. Ráadásul itt nem megapoliszokkal (mint Párizs és Los Angeles) kell vetélkedni, s a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Chartája az Agenda 2020-nak megfelelően már megengedi, hogy két ország közösen adjon otthont az ötkarikás eseménynek.
Információink szerint – amit egyébként a MOB legbelső köreiből is megerősítettek – az ötletgazda Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnöke, nem mellékesen a Fidesz parlamenti francióvezetője.
Érdeklődtünk persze az Osztrák Olimpiai Bizottságnál is, ahol Wolfgang Eichler sajtófőnök azt mondta, hivatalos választ csak a főtitkárral való megbeszélés után tud adni. Lapzártánkkor jött a válasz: a sajtófőnök elismerte, hogy Ausztria megpályázza a 2026-os téli olimpia megrendezését, de azt nem erôsítette meg, hogy ezt Magyarországgal közösen tenné.
Köztudott, Kósa Lajos debreceni, 1998 és 2014 között a város polgármestere volt. Ugyanebben az időben (1999– 2014) volt a Debreceni Sportcentrum vezetője Orendi Mihály. Lehet, hogy csak véletlen, de ugyanő lett a közelmúltban tisztújításon átesett Magyar Olimpiai Bizottság téli sportágakért is felelős alelnöke.
A téli olimpiák 1924 óta íródó történetében szinte mindig kis települések voltak a rendezők. Oslo (1952) vagy Torino (2006) már kifejezetten nagy városnak számított a házigazdák sorában. Kivételt a 2022-es téli játékoknak otthont adó Peking jelent, amely egyben az első olyan város lesz, amelyik nyári után téli olimpiát is rendezhet. Mellesleg a 22 millió lakosú kínai főváros 43 méterrel fekszik a tengerszint felett, alacsonyabban, mint Magyarország legmélyebb pontja.
Egy sikeres olimpiának feltétele, hogy a házigazdáknak legyen aranyesélyesük. Ugyan Magyarország téli olimpiai aranyat még nem nyert, de ezüstöt kettőt is: Kékessy Andrea és Király Ede páros műkorcsolyázásban 1948-ban, Regőczy Krisztina és Sallay András pedig 1980-ban jégtáncban. A rövid pályás gyorskorcsolyázás világbajnoka Liu Shaolin Sándor, és öccse, a vb-ezüstérmes Liu Shaoang nagyon fiatal, 2026-ban még javában versenyezhetnek.