Kötelességmulasztás, hatóság, beadvány, bántalmazás – úgy beszél, mint egy ügyvéd. Nem mondja ki, hogy megvert, agyonvert. Eltartja magától a borzalmat. De hogy történhetett ez meg?
Még látszanak az arcán a sérülések.
A rehabilitáció fél, egy év. Darabos orrcsonttörésem van, még fel van az arcom dagadva, a fülem szétszakadt. Ez a második bántalmazásnál történt, amikor a fülemet, a dobhártyámat beszakította. Az is nyolc napon túl gyógyuló sérülés volt, ha a kórház jelenti, akkor talán ez az utolsó nem történik meg.
Mi történt a brutális verés óta?
Egy hónap telt el, csak távoltartási végzés van, az orvosszakértő véleményére várunk. Még meg sem keresett. Mi telik ennyi időbe? Mást egy üveg alkohol ellopásáért elzárnak, akkor egy ilyen kiszámíthatatlan, közveszélyes elkövetőt szabadon hagynak? Mi történik, ha megismerkedik még egy nővel? A kapcsolatunk alatt is mindig voltak női. Nárcisztikus, vagyis önimádó alkat, akinek táplálni kell az egóját. Tavaly októberben ismerkedtünk meg, onnantól szinte kéthetente lebukott. Mindig felajánlottam a barátságom, de nem fogadta el. Próbáltam lebeszélni magamról, érvelni mások mellett, hogy megszabaduljak tőle, de egyszer sem fogadta el. Érzelmileg zsarolt, támadt, terelt, hárított. Végtelen az ellenem bevetett eszközlista.
Miért nem szakított végleg?
Megtettem, de mindig visszajött. Ilyen embertől nem lehet megszabadulni. Most is csak barátok voltunk, de csapdába csalt. Amikor még együtt voltunk, megígértem, hogy elkísérem a rendezvényre Bujákra. Az egy védett katonai létesítmény, gondoltam, katonák között biztonságban vagyok.
Nem barát az, aki megüt.
Nem lehet másnak lenni. Ha feljelentem, meghurcol, ellenem fordít mindenkit, eltusolja. Ennek megvan a pszichológiája. Többször megjelent a lányom munkahelyén vagy az enyémen. Dolgoztam, a lányom hívott, hogy ott van nálunk. Felhívtam, hogy távozzon, mire a kislányom előtt üvöltötte: öngyilkos lesz. Körözött a házunknál, nem tudtam hazamenni. Zaklatott. Nárcisztikus elől nincs menekvés, nem engedi el az áldozatát. Miután bántalmazott, el akart venni feleségül, hozzánk költözni, közös gyereket. Azt láttam egyetlen kiútnak, ha barátságot ápolok vele. Azt hittem, már nem lehet semmi baj.
Fiatal nő, hogy lehet hat gyereke?
Negyvenegy éves vagyok. Kazincbarcikán születtem, gyerekkorom óta nagy családra vágytam, szerelemből házasodni, tizenkét gyereket, férjet, önellátó gazdálkodást. A gyerekeimet nagyon szeretem, a párkapcsolataim nem úgy jöttek össze. Az első gyermekem, Dominika korán érkezett, de abszolút nem bántam meg. A szüleim próbáltak lebeszélni, de ragaszkodtam hozzá. Nem akartam hozzámenni az apukájához, de édesanyáméknál laktunk vidéken, nem maradhattunk szégyenben. Dominika kb. kétéves lett, amikor elváltunk. Soha nem fizetett tartásdíjat.
Keresett másik kapcsolatot?
Gyerekkel kinek kellenék? Akkor ezt gondoltam. Egy vágyam volt, ha lesz párom, soha ne csaljon meg. Vendéglátóegységet üzemeltettünk, az egyik üzletkötőnek megtetszettem. Éreztem, ő nem csalna meg, hozzámentem. Született még két gyermek. Ott az volt a baj, hogy ellentétes volt a személyiségünk. Én pörgős, dolgos vagyok, ő letudja a nyolc órát, és tévét néz. Elváltunk, a gyerekekkel mentem albérletbe.
Harmadszor is férjhez ment?
Vele szerelem volt első látásra. Egy bárt üzemeltetett, akkor a főiskolát felfüggesztettem egy évre, és segítettem neki. Olyan jól ment, hogy több vidéki városban is nyitottunk, közösen. Ő volt az első nárcisztikus férfi az életemben. Ha kiszolgáltam, és rámosolyogtam a vendégre, bevitt a raktárba, és lekevert egyet, megtépett. Utána sírt, könyörgött, bocsánatot kért. Azt mondta, nem lehet gyereke. Elhittem, majd teherbe estem. Hozzánk költözött az albérletbe. Mivel bántalmazott, nem akartam vele maradni, nem tartottam meg a gyermeket. Empátiát nem mutatott, de megváltozott, meggyőzött, hogy építkezzünk, ezért hozzá kellett mennem. Fél év után újra teherbe estem, de azt már vállaltam. Onnantól, hogy megszületett a saját gyermeke, már nem csak szavakkal bántotta a gyerekeimet, hanem fizikailag is. Ő volt otthon, én dolgoztam egész nap. Este hazamentem, mostam, főztem, takarítottam, elláttam a gyerekeket.
Így történt
Próbálta megvédeni őket?
Nem tudtam. Mindenem abban a házban volt, és tudtam, hogy onnan nem megy el. Kezdjem a nulláról négy gyerekkel? Nem bíztam magamban. Egyre frusztráltabb lett attól, hogy nem dolgozott. Anyagiakon vitáztunk úgy, hogy kifizettem az autóját, a tízmilliós tartozását, és finanszíroztam neki egy kft.-t, hogy tudjon dolgozni. Végül nem önszántamból költöztem el az otthonomból, muszáj volt menekülnöm. A rendőrség a sokadik bántalmazás után mondta: miért nem vetetek látleletet? A legközelebbi bántalmazásnál vetettem, feljelentést tettem, mire azt mondták, míg egy fedél alatt élünk, nem tudnak megvédeni, csak olaj a tűzre. Beadtam a válókeresetet, de felfüggesztettem fél évre, mert a párkapcsolati mediátorhoz nem jött el, de meghallgatta velem dr. Mészáros Ádám Békében együtt hanganyagát. Onnantól bántalmazás nem, csak gúny és cinizmus volt részéről.
Tőle van az ötödik gyerek?
Igen, öt év után egy éjszakai erőszakos tette során teherbe estem, és négy hónapos terhesen kezdődött újra a fizikai bántalmazás. Azt mondta, megöl. Akkor elköltöztem az édesapámhoz, és újra benyújtottam a válópert. A közös lányunkat egy csellel visszatartotta, és közel három hónapig bújtatta előlem, fogva, távol tartotta tőlünk. Ez idő alatt az összes létező hatóságnál megfordultam minden áldott nap, de senki nem segített. Anno a civil áldozatsegítő szervezetek sem, mint pl. a NANE. Végül összeszedtem minden bátorságom, hogy elhozzam az óvodából. Senki sem segített. (Zokog.) Azt mondta a négyéves kislánynak, hogy elhagytam őt a testvéreivel együtt. A kicsi magát okolta. Az óvónők a gyerektől tudták, hogy bántalmaz. Amikor elhoztam, boldog volt. Féltem, tudtam, ha utolér, megöl. Utolért. Hívtam a segélyhívót, elállta az utamat. Felfeküdt a motorháztetőre, üvöltött, hogy elütöttem. Menekültem, végül beért a hatóság. Elvitték személyi szabadság korlátozása és kiskorúak veszélyeztetése miatt. Ezt követte az évekig tartó bontóper, és bosszúból számos ellenem indított hatósági és büntetőeljárás. Én már mindenen átmentem, ez a mostani történet csak hab volt a tortán. A bontóper alatt megszületett a kisfia. Akit azóta sem visz el. Látja, hogy viszi a nővérét, nem érti, hogy őt miért nem. Mindig azt mondta neki, visszajövök érted. A kisfiunk sírva várta az ablakban, sosem jött vissza. Egyikre sem fizet tartásdíjat, de a kislányunkat ellenünk próbálja hangolni.
Hogy lett a hatodik gyerek?
Rám írt a Facebookon egy férfi, akkor azt hittem, hogy a válófélben lévő férjem akar álnéven bocsánatot kérni, mert sok volt a hasonlóság. Túl optimista voltam. Ennek köszönhetően találkoztunk, végül egyre több időt töltött nálunk. Munkahelye nem volt, de nem bántam, mert a drámai történések után a jókedvével, humorával, örömöt hozott a családba. Jó érzésű ember, intelligens, csak nem jó célra használta. Mondtam neki, van öt gyermekem, nem szeretnék többet. Hozott egy papírt, hogy elkötötték. Négy hónap múlva estem teherbe. Tudatosan átvágott, ki szülne gyereket egy férfinak, akinek csak adóssága van? Tudtam, nem észszerű megtartanom, de hiába jártam végig az utat, nem volt szívem elvetetni. Leszálltam a műtőasztalról. Így lett Panna. Sosem bántam meg. Nagyon okos, szép, egészséges kislány.
Az apjával hogy lett vége?
Terhes voltam, amikor a Valentin-napot mással töltötte. Már megint?! Jó tett helyébe jót ne várj érvényesült ismételten. Ő sem fizet gyerektartást, de baráti kapcsolatban maradtunk. Amikor Panna elkezdte apának szólítani, akkor a kisfiam is. Ő mindkét gyereket viszi, nem csak Pannát. Ezt becsülöm benne.
Az alezredessel, aki félholtra verte, az interneten ismerkedett meg.
Először regisztráltam, az egyedülálló szülők társkeresőjén, gondoltam, ott nem lehet baj. Kettős személyisége volt. Mindenkin segített, társaságkedvelő, befonta a kislányom haját, a kisfiamat sakkozni tanította, foglalkozott velük. Aki nem találkozott még ilyen személyiséggel, az el sem tudja képzelni. Dominika és Sziszi gyermekeim egy idő után nem kedvelték.
El tudja tartani a hat gyereket?
Igen, nekem kell előteremteni a pénzt, de ahhoz szerencsére van érzékem. Mindig meglátom a lehetőséget. Az üzleti életben sikeres vagyok, a párkapcsolatban nem. Ez a keresztem.
Lesz még kapcsolata?
Soha ne mondd, hogy soha, de legközelebb előre kérek az adott egyénről egy független pszichológiai, orvosi szakvéleményt. (Nevet)
