Egy apácarenddel keveredett szürreális elszámolási vitába Zsolt Péter. Az épületfelújításokat végző vállalkozónak 400 millióval tartoznak.
Forrás: Bánkúti Sándor
Halottak napja előtti éjszakán tették ki irodájából a vállalkozót az épületből, amit ő előtte hosszú évekig újított fel – állítja a vállalkozó. Zsolt Péter a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Mikszáth Kálmán téri épületét hozta rendbe. Az ingatlan egy apácarend tulajdonában volt, a nagyobb részét pár éve adták el az egyetemnek, ahol azóta is működik a bölcsészkar. A felújítás alatt Zsolt Péter irodája az épületben működött. És most azért tüntet a térnél, hogy a 400 millió forintot, amit beletett, végre megkapja.
– Azon az éjszakán megjelent a biztonsági szolgálat, kitettek az irodából, hajnali kettőre lecserélték a zárakat. Az apácarend levélben annyit írt, megtört a bizalmuk – mondja Zsolt Péter. Pedig az iparkamara választott bírósága neki adott igazat.
– Szakvélemény mondja ki: a felújítás 600 millió forinttal növelte is az ingatlan értékét. Ami addig évi 25 milliós veszteséget termelt. A bizalom nem akkor tört meg, amikor kábelek lógtak a falból, hanem amikor szinte készen voltunk – mondja Péter.
Ekkor váratlan fordulat történik: a rend ügyvezetője lép oda, egy férfi.
Felújítás? Ha látja a felújítást, mutassa meg! Ez nem ér meg 400 milliót
– mondja, de hiába említjük a bírósági döntést, azt mondja: arról nem kíván vitatkozni.
– Szeretnénk az egész épületet felújítani – köszön el. – Persze, hiszen még kétszer annyit rá lehetett volna költeni – legyint Zsolt Péter, akit igazán az háborított fel, amikor az apácarend azt közölte: nekik keletkezett 1,9 milliárdos káruk.
– Tehát nem tettem bele még többet, amit ki lehet lopni a zsebemből? Ezek az emberek nap mint nap tükörbe néznek, imádkoznak. És ez nem csak az én pénzem, a barátaimé is, és jelenleg azt sem tudom, a tízezres villanyszámlát hogy fizetjük ki – panaszolja Zsolt, aki három gyermek édesapja. Érzi, előbb-utóbb kénytelenek fizetni neki, de az újabb egy év. Magasabb egyházi fórumokon is próbálkozott, de elzárkóztak a tárgyalástól.
– Talán azt hitték, nem pereskedem, hiszen már mindenemet ráköltöttem az épületre. De muszáj harcolni. Ez egy nagyon kicsi rend, hat-hét apácával, és nem tehetnek róla, miről döntenek a vezetőik. De legalább tisztességesen elszámolnának. Csak ennyit kérek.
