Magyarország talán legemblematikusabb épülete az Országház. A Bors utánajárt, mi történne akkor, ha tűz ütne ki az ódon épület falai között.
Ahogyan Párizs egyik leghíresebb jelképe a Notre-Dame, úgy Budapest talán legismertebb épülete az Országház. És miként a székesegyház, sok tornyos, kupolás épület. Vajon mi történne, ha itt tűz keletkezne?
Hazánkban az egyes épületeknek különféle tűzvédelmi előírásoknak kell megfelelniük, ezek alapján kategorizálják, besorolják az egyes létesítményeket. A tűzveszélyességet befolyásolja, hogy mire használják az épületet, mennyien lakják, milyen anyagból épült – és még számos tényező. Vannak olyan különleges intézmények is, amelyek egyéni tűzbiztonsági előírásokkal rendelkeznek, akár saját tűzoltósággal is, ilyen a Parlament is.
„A hatályos Országgyűlési törvény szerint az Országgyűlési Őrség az Országházban, az Országgyűlés Irodaházában, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben gondoskodik a tűzbiztonsági követelmények megtartásáról” – válaszolta megkeresésünkre az Országgyűlés Sajtóirodája.
Az is kiderült, hogy az Országgyűlési Őrség 24 órás szolgálatban látja el az Országház tűzvédelmét. Egy időben minimum hat hivatásos tűzoltó tartózkodik az épületben. A szolgálatot teljesítők mindennap öt alkalommal megelőző jelleggel járőröznek, ezen kívül minden építési, átépítési, felújítási tevékenységet háromóránként ellenőriznek. A munkájukat központi tűzivízrendszer és több mint 2500 tűzérzékelő segíti.
„A Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően az Országházban tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a Tűzbiztonsági Osztály szolgálatparancsnoka vagy annak helyettese tudtával és engedélyével lehet. Így minden esetben értesülnek ilyenről, és ellenőrzik a biztonságos munkavégzés feltételeit – fűzték hozzá.
A Tűzbiztonsági Osztály állománya tűzjelzés esetén négy percen belül köteles beavatkozni, ez a rövid reagálási idő a garancia, hogy ne következhessen be kiterjedt tűz.
