Közel száz év után a természetjárók újra felfedezték a kontinens Szaharáját, a delibláti homokpusztát. Az egykor Magyarországhoz tartozó 350 négyzetkilométernyi sivatag bejárása páratlan élmény.
A delibláti homokpuszta, az egykori Temes vármegye déli részén a Duna és a Karas folyó között elnyúló, 36 kilométer hosszú és 11 kilométer széles futóhomokterület. Trianon óta Jugoszlávia, illetve Szerbia része.
Nevét a központi fekvésű, háromezer lakosú, egykori német többségű településről, Deliblátról kapta. Hullámos felszínén dűnék, homokdombok, maradékgerincek és homokbuckák sorakoznak. Az átlagban 75 méter tengerszint feletti terület legmagasabb pontja a 195 méteres Fekete domb. Finom szemcséjű homokjával még a jégkorszakban a Duna medréből fújta tele a területet a dél-kelet irányú Kossava szél.
A múlt század elejétől a homokot fenyő- és akácerdők kötik meg, melyek telepítése egyébként még Mária Terézia uralkodása alatt kezdődött. Európa egyetlen sivatagának déli részén gyümölcsösök és szőlők jelentik az ottaniaknak a megélhetést.
A puszta élővilága is rendkívül érdekes. Ősi növényzetének egyik dísze a kígyógyökerű keserűfű fajta, a Degon-féle kotuliliom, a pompás zsellérke, a csak ott fejlődő, leginkább pipacsra emlékeztető keleti, illetve a bánáti bazsarózsa, az ernyőke, és még ezer-fajta gyönyörű virág. Elsősorban őshonos rovarfajták, sztyeppei futóegér, kormoránok és költöző madárfajok sokasága képezi a puszta állatvilágát. A homokos talaj egyébként kifejezetten kedvez egyes növényeknek, a szőlőt például világszerte megtámadta már a filoxéra, csak itt nem.
A méhészek imádják a vidéket, hisz akácosai kiapadhatatlan forrást jelentenek a legfinomabb mézhez.
Magyarországi látogatóknak külön élmény Fejértelep (Šušara), a homokpuszta magyarok lakta háromszáz fős települése. Hatvan éve még 850 lakosa volt. Legtöbben a nehéz megélhetési feltételektől menekültek a környező városokba.
A természet sok mindenre megtanította az itt élőket. Ami igazán szembetűnő, az a falu bejáratánál álló szélkerék. Az állandóan fújó, dél-bánáti kossava üzemelteti folyamatosan, s ennek a felújított szélkeréknek köszönhetően nyernek ivóvizet az ott élők, mint-egy 160–170 méter mélységből.
Üvölt a bánáti farkas
Európa Szaharáját már 1912-ben természetvédelmi területnek nyilvánította a magyar kormány, napjainkban pedig az UNESCO világörökségi listájára való felvételre várnak. Újabban a vadászok egyik kedvenc úti célja is a homokpuszta, hisz erdőiben rengeteg őz és szarvas futkos, de itt honos több száz éve az immáron védettnek nyilvánított bánáti farkas is. A turisták egyetlen gondja az, hogy szálloda csak a közeli városokban, Pancsován és Kovinban van. Helyben az egyetlen diáktáboron kívül, magánházakban várja szállás a látogatókat.