Szaunázással, sportolással, pszichológus segítsége nélkül szabadították meg Curtist a drog- és alkoholfüggőségétől. Sokan azonban kételkednek benne, hogy ezek a módszerek alkalmasak a probléma sikeres kezelésére.
Hat héttel ezelőtt komoly lépésre szánta el magát Széki Attila Curtis: miután végre belátta és bevallotta, hogy alkohol- és drogproblémái vannak, felismerte azt is, hogy segítségre van szüksége. Ám míg a köznyelv a krízisintervenciós rehabilitációt általában elvonónak hívja, Curtis egy ideje méregtelenítő programként emlegeti a leszoktató kúrát. Valószínűleg nem véletlenül.
A rapper hétfőn reggel a Mokkában elmondta, az első napok pokolian nehezek voltak, de később a napi négy és fél óra szaunázással, sporttal, vitaminokkal és rengeteg folyadékkal sikerült minden oda nem illő anyagot kitakarítania a szervezetéből, így napról napra jobban lett. Az adás után mi is megkérdeztük, hogyan zajlott a méregtelenítés.
– A legnagyobb nehézség az volt, hogy nem volt bent olyan közeli hozzátartozóm, akivel tudtam volna beszélgetni. Lett egy mentorom, aki végül nagyon jó barátom is lett, és tartani is fogom vele a kapcsolatot. Nagyon sokat segített a felépülésben, hogy elkezdhettem szöveget írni, ez is a terápiám része. Egyébként a mentoromat is bármikor hívhatom, ha úgy érzem, megcsúsznék – folytatta a rapper, aki elmondta azt is, sem pszichológus, sem pszichiáter nem foglalkozott vele a méregtelenítő program alatt.
Ez – különösen a szaunázással együtt – sok internetezőnek szöget ütött a fejébe: úgy vélik, a hathetes kezelés inkább emlékeztet gyomorpanaszokra vagy bőrproblémákra kitalált wellnesskúrára, mint valódi leszoktató programra. Természetesen lehetséges így is a leszokás, de a hagyományos nyugati orvoslással foglalkozók szerint az elvonással járó fizikai tünetek – főleg kilencévnyi függőség után – olyan erősek lehetnek, hogy nem ajánlott sem szaunázni, sem sportolni. Az általunk megkérdezett függőségszakértő – aki a konkrét esetet nem ismeri, Curtist nem kezelte – általánosságban elmondta, hogy néz ki egy leszoktatás.
– A klinikai tapasztalatom az, hogy az elvonási tüneteket enyhítő gyógyszerek nélkül nem szokott menni a leszokás, pláne kokainmegvonás esetén. Ha pedig gyógyszer kell, ott orvosnak is lennie kell – kezdte dr. Funk Sándor addiktológus főorvos. – Én nem engedném az intenzív sportolást és a szaunázást sem, a vegetativum ugyanis ilyenkor táncot jár: a megvonás heves szívdobogással, vérnyomás- és vércukor-ingadozással, rossz közérzettel, bőrbizsergéssel, zsibbadással, állandóan változó hangulattal, és még sok egyéb más kellemetlen tünettel jár együtt – magyarázta az orvos, aki szerint a hangulatingadozás a legnehezebben viselhető tünet a betegek számára. Ez viheti őket ismét a rossz útra, hiszen a drog, különösen az erős eufóriát okozó kokain újra enyhíteni tudja a beálló depressziót. Mindezek ellenére nem zárja ki, hogy Curtis orvosi segítség nélkül, másfajta terápiával is képes volt elindulni az úton.
– Kilenc évig szerek hatása alatt álltam, kivéve a tévés munkáimon, a stúdióban, egy-két fellépésen. Az én esetemben nem csak kábítószerről van szó, sokszor alkohol befolyása alatt voltam. Hetente kétszer-háromszor is ittam, de most vasárnap este, kilenc év után először már úgy néztem meccset, hogy egy sört sem kortyoltam el. Kóláztam, és észre kell vennem, egyáltalán nem volt rosszabb a meccs. Ezt is meg kellett tanulnom, és tudatosítanom, hogy ugyanolyan energikus és sikeres lehetek az életben szerek nélkül, mint velük. Sőt ma már sokkal jobban érzem magam – mondta lapunknak Curtis.