Mi játszódik le azokban az emberekben, akik ölnek? Az Ördögök ügyvédei sorozat új kötete, a Halálosztók az utóbbi évek kivételesen brutális emberölési eseteit dolgozza fel. A riportkönyvből, melynek szerzője P. Gál Judit, a Bors főmunkatársa, közlünk néhány izgalmas részletet.
Gere Ákos minden interjútól elzárkózott. Miután azonban megtudta, hogy az édesanyjával interjút készítettem, üzent, hogy nyilatkozik.
…Kívülállónak érezte magát az egyetemen?
Egyáltalán nem.
Tudja, hogy mi volt az a pont, amikor valami belül gyökeresen megváltozott?
Igazából nem volt ilyen pont.
Nem tudja semmilyen konkrétumhoz kötni?
…Amikor letargikusabb voltam, az nem a külső befolyás miatt volt, hanem a gyógyszerelvonás miatt. Tizenöt éves korom óta szedek pszichiátriai gyógyszereket, és az OEP mindig a legolcsóbb készítményt támogatja. Én olyan kiszerelésben és dózisban szedtem ezeket, ami ritka. A szokásos adag 50 milligramm naponta, én pedig 200-at szedtem, annak a négyszeresét. Ez az oka, hogy sokkal jobban megéreztem a gyógyszerelvonás tüneteit.
Mi volt az, ami miatt azt érezte, hogy egy szakember segítségére van szüksége?
Érettségi után az általános orvostudományi karra jelentkeztem, oda elsőre nem vettek fel. Elkezdtem nyelviskolába járni, sikeresen letettem angolból a felsőfokú nyelvvizsgát. A következő évben még egyszer megpróbáltam az orvosit. Újra nem jött össze. Akkor elmentem a természettudományi karra kémia szakra, és egyfajta melankólia meg depresszió lett úrrá rajtam. Ez után íratkoztam át a gyógyszerész karra…
Azt mondta, hogy tizenöt éves korától kapott gyógyszereket. Ez abban az időben volt, amikor kényszeresen mindig úgy érezte, hogy piszkos a keze, és meg kell mosnia?
Azt mondta a pszichológus, hogy így próbáltam a belső feszültséget levezetni. A kézmosás pótcselekvés volt. Egy nap több alkalommal váltottam alsónadrágot is. A lényeg, hogy ez után, tizenöt éves koromtól gyógyszeres kezelés alá vettek, ami segített. Főleg, mert mellette pszichoterápiára is jártam, ezt kombinálták gyógyszeres kezeléssel…
Fotó: Móricz István
Hány napja nem szedte a lövöldözés elôtt a gyógyszert?
Egy hete legalább. Elfogyott. Idejében megrendeltem az újabb adagot, csak késett a szállítás.
És nem volt helyette más?
Nem volt helyette más…
Ha most visszaforgathatná az idő kerekét, van bármi, amit másképp csinálna?
Igen. Nem jártam volna fölöslegesen F. doktorhoz, hanem kerestem volna egy sokkal jobb pszichiátert. Mert miután bekerültem az IMEI-be (elmemegfigyelô intézet – a szerk.), már az előzetes szakvélemény rengeteg olyan dolgot megállapított, ami hosszú évekre visszamenőleg megállapítható lett volna, ha a pszichiáter észreveszi. Ha azt a gyógyszeres terápiát alkalmazza, amiket jelenleg is kapok, akkor nem kerülök ide…
Jövő szeptembertől a teológiai főiskolán akar tanulni. Gyakorolta a hitet, amíg kint volt?
Nem, de istenfélő voltam. Hittem Isten létezésében, de nem jártam templomba.
Most is hisz?
Igen.
Mit akart Isten azzal, ami az egyetemen történt?
Rengeteg dologra rájöttem a fogva tartásom ideje alatt, hogy miket rontottam el, hogy miért fulladtak kudarcba a kapcsolatteremtési kísérleteim. Megfelelő gyógyszeres terápia mellett még a börtönben is rendezettebb vagyok, mint sokszor a gyógyszermegvonási tüneteim mellett voltam. Rengeteg dologra rájöttem itt bent. Rengeteg kérdésre, ami kint megválaszolatlan maradt…
(Folytatás a könyvben)
Következik: Bárándy György, az ördögök ügyvédje