A bátyja éppen ételt rendelt a nagymarosi kompkikötőnél, amikor a mozgáskorlátozott Zoltánnal elindult a kocsi. A Duna gyorsan elnyelte az Opelt, a 39 éves férfi 25 percig feküdt a hullámsírban.
Egy remeknek ígérkező testvérprogram torkollott tragédiába vasárnap este a Pest megyei Nagymaroson. A 44 esztendős V. Csaba aznap vette fel öccsét a közeli bentlakásos otthonban, majd a komphoz hajtottak. A hosszú ideje kerekesszékbe kényszerült férfi szinte csak egy pillanatra maradt egyedül.
Egy fiatal srác próbált segíteni
Az ételt már megrendeltem, egy kávét akartam még inni, amikor meghallottam, hogy elindult a víz felé az autó. A kéziféket behúztam, a testvérem engedte ki. Egyből utánaszaladtam, de addigra már bent volt a vízben. Próbáltam lemenni a víz alá, hogy kiszabadítsam a biztonsági övből, de nem jártam sikerrel. Közben egy fiatal odasietve kinyitotta a hátsó ajtót, amitől beömlött a víz és elsüllyedt az egész.
Már nem tudtunk kommunikálni, de még a szemébe sem tudtam nézni – emlékezett vissza a Borsnak a közelben álló szülői háznál tegnap délelőtt a megtört testvér. Mint mondja, kamionosként dolgozik, háromhetente jár haza, s ilyenkor mindig együtt töltenek pár napot az öccsével.
Nyolc éve tolószékbe kényszerült
Zoltán Csaba öccse a húszas éveiben rengeteget járt szórakozni, az akkori barátai rendkívül humoros, jó fej emberként beszéltek róla. Többen is azt mondták, poénjaival gyakran ő dobta fel a bulik sekélyes hangulatát. Kezdődő rosszullétei miatt időről időre összeesett, súlyos autoimmun betegsége pedig végül ledöntötte a lábáról.
– A végstádiumú sclerosis multiplex mellett epilepsziában is szenvedett. Nyolc éve már csak tolószékkel tudott közlekedni, kommunikálni nehezen bírt, s a pohár is könnyen kiesett a kezéből. Én már Budaörsön élek, édesanyánk másfél éve elhunyt, Zoli pedig bekerült egy közeli otthonba, mert már nem lehetett otthon kezelni – mondta Csaba.
Nem próbált meg kiszabadulni
A helyszínen több szemtanú is arról beszélt a Borsnak, hogy a bajba jutott férfi viselkedésén semmi jelét nem látták annak, hogy szabadulni próbált volna a szorult helyzetből. Azt is megtudtuk, hogy Zoltán korábban már többször megpróbált önkezével véget vetni az életének.
– Azt láttam rajta, hogy nem fogta fel a helyzet súlyosságát. Annyit mondott, „basszus”, aztán teljesen elmerült. Nem gondolom, hogy szándékosan akart véget vetni az életének, véleményem szerint ennyire már nem volt tudatánál. Sokkal jobban kellett volna figyelnem, de sajnos máshol nem tudtam leparkolni. Régen találkoztam vele és elfelejtettem a szükséges óvintézkedéseket – mondta a megtört testvér.
Zoltán csaknem fél órát volt a víz alatt, a kocsit végül a tűzoltók drótkötéllel húzták ki a Dunából. A rendőrök a jármûvet lefoglalták, Csaba jogosítványát elvették, s halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt indítottak eljárást. A testvér úgy véli, ha nem nyitják ki merülés közben a hátsó ajtót, talán maradt volna ideje segíteni valahogy. Persze saját magán kívül nem haragszik senkire, hiszen mindenki csak segíteni próbált. Az este 8 órás komp már elindult Visegrádról, de a tragédia miatt visszafordították.