Trambulin alól is került már elő kézigránát – a karantén alatt durván megnőtt a bejelentések száma
A tűzszerészek életük kockáztatásával nap mint nap a lakosság védelmében dolgoznak. Most a kijárási korlátozások alatt is sok a feladatuk, számos bejelentést kapnak építkezésekről, mezőgazdasági területekről és kertes házakból is.
A Magyar Honvédség alakulatai – az orvosokhoz, ápolókhoz, mentősökhöz és tűzoltókhoz hasonlóan – sem tudják a munkájukat otthonról ellátni. Fáradhatatlanul azon dolgoznak, hogy mi biztonságban lehessünk. Sőt az utóbbi időben az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred feladatai megsokasodtak, hiszen mint katonai szervezetnek, ki kell venni a részüket a védekezéshez kapcsolódó egyéb teendőkből is.
Megnőtt a bejelentések száma
A veszélyhelyzet kihirdetése óta a tűzszerész-alakulatnak újra kellett gondolnia a feladatai hatékony szervezését.
– Mióta a járvány megérkezett Magyarországra és a korlátozásokat bevezették, át kellett gondolnunk a közszolgálati tevékenységeinket – magyarázta a Vasárnapi Borsnak Debrődi Péter őrnagy, az ezred tűzszerész műveleti főnöke. – Jelen helyzetben ez utóbbit az első osztályú tűzszerészek végzik, akik normál időszakban a járőröket vezetik. Most ezeknek az ellátása rájuk korlátozódik, hiszen a másod- és a harmadosztályú tűzszerészek jelenleg a járvánnyal kapcsolatos egyéb feladatokat látják el.
Harminc fő, vagyis a tűzszerészállomány egyötöde végez ténylegesen tűzszerész tevékenységet.
A műveleti főnöktől azt is megtudtam, hogy a bejelentések száma egyáltalán nem csökkent. Ellenkezőleg! A 2018-as év azonos időszakához viszonyítva idén eddig 230 bejelentéssel volt több. Elvégre az építkezések, beruházások, mezőgazdasági munkálatok a járvány idején is folytatódtak. Ráadásul mivel sokan otthon maradtak, olyan munkákba kezdtek, amelyekre eddig nem volt idejük, megbolygatva az udvarukat, vagy a régi melléképületeket.
– Sokan telefonáltak, mert kertrendezés közben vagy kisebb épületek elbontásakor robbanószerkezetet találtak a ház körül. Ezek általában olyanok, amelyeket a háború után elrejtettek, elástak az öregek, mert nem tudták, szükségük lesz-e még rájuk. Így találtunk például kézigránátokat fészerek helyén, vagy épp egy melléképület födémszerkezetében – folytatta.
Világháborús törmelék a kertben
A tűzszerészek munkáját kormányrendelet szabályozza, de a veszélyhelyzet idején a családok biztonsága az első.
– Ilyenkor más a fontossági sorrend, hiszen a családok most otthon vannak, és mi azért vagyunk, hogy megszabadítsuk őket ezektől a veszélyforrásoktól. Megtörtént eset, hogy a szülők egy kerti trambulin alatt találtak kézigránátot. Nemrég költöztek oda, és első dolguk volt a trambulint felállítani, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. Kiderült, a kert háború után maradt törmelékekkel volt feltöltve. Nagyon örültek, amikor megérkeztünk és hatástalanítottuk a szerkezetet – mesélte el Debrődi őrnagy.
A tűzszerészek napi szinten az egész ország mentesítéséért felelősek, átlagosan napi tizenöt bejelentés érkezik hozzájuk. Sok esetben a robbanótestek nem hasonlítanak klasszikus bombaformára, így nem mindig könnyen felismerhetőek.
– Több olyan eszköz is van, ami elsőre nem tűnik veszélyesnek, de ezt minden esetben csak a helyszínre érkező tűzszerész állapíthatja meg. Elsőnek egy rendőrjárőr megy ki a bejelentés alapján a helyszínre, aki nagy valószínűséggel felismeri a robbanószerkezetet, csak ezután jövünk mi – majd hozzátette: csupán az esetek 7-8 százaléka bizonyul „téves riasztásnak”.
Az első osztályú tűzszerészeknek több mint tíz év gyakorlati tapasztalatuk van már, így meg tudják mondani a robbanószerkezet veszélyességi fokát.
– Semmi esetre sem szabad hozzányúlni, mozgatni, ezt minden esetben bízzák a szakemberre! Egy éles robbanószerkezet külső behatásra élesedhet, hiszen ezeknek nincs szavatossága.
Ágyúgolyótól egészen a pisztolyig
A tűzszerészeket is meglepte viszont az a szabadságharc idejéből megmaradt ágyúgolyó, amit Isaszegen találtak.
– Történelmi szempontból nagyon fontos, 11 kilós ágyúgolyó volt, de már nem volt benne lőpor. Viszont nemrég két éles bombát is találtunk, egy 100 kilogrammos második világháborúsat, ami a régi külügyminisztérium épületének bontásakor került elő a Karmelita-kolostor tövében. Az Attila úton pedig egy 50 kilós magyar szerkezethez riasztottak, ami egy emlékmű talapzatának alapozásakor fordult ki a földből. Mindkettőt a helyszínen hatástalanítottuk a szükséges óvintézkedések mellett. Szintén a régi külügyminisztérium bontásánál a pincefalból nyolc pisztoly került elő, de hétvégén, Nagytarcsán négy tüzérségi gránátot is felfedeztünk szépen egymás mellé elásva – sorolta a műveleti főnök.
Többször előfordul, hogy egy vagy két gránát miatt hívják ki a tűzszerészeket a helyszínre, aztán a kiérkezésükkor kiderül, többről van szó.
– Nemrég is volt olyan eset, hogy egyetlen kézigránáthoz riasztottak minket, de az átvizsgálása során még 50-60 robbanószerkezetet emeltünk ki a földből.
Megelevenedik a történelem
Azt, hogy mennyi háborús robbanószerkezet pihen az ország területén, nem lehet megbecsülni, de Debrődi Péter szerint a számok azt mutatják, hogy az elkövetkezendő tíz évben még biztos sok munkájuk lesz a tűzszerészeknek.
– Mivel Magyarország hat hónapig háborús színtér volt, számtalan robbanószerkezet fog még előkerülni. A támadó csapatok kilőtték az eszközeiket, de ezek nagy százaléka nem működött, így a földbe került. Emellett a visszavonulók elrejtették, elásták a készleteiket. A háború után nem volt kapacitás arra, hogy mentesítsék a területeket, ezek azok, amelyek most sorra előkerülnek.
