Pusztító járványt még nem okoztak, de évről évre több állatot és embert is megfertôznek a hazánkban is letelepedett új szúnyogfajok. Kell-e aggódnunk a halálos kórokat hordozó rovarok miatt?
Forrás: Thinkstock
Legalább három, hazánkban korábban ismeretlen szúnyogfajjal kell ma már együtt élnünk. A szúnyogcsípés eddig is kellemetlen velejárója volt a nyári estéknek, ám most többről van szó egy bőrpírnál. Egyik olvasónk ezekben az enyhe novemberi napokban is találkozott szúnyoggal a lakásában. Most persze még jól ismert példánnyal találkozhatott.
Mínusz 20 fok kell
A koreai szúnyog, tigrisszúnyog és a bozótszúnyog nemzetközi szállítás révén jutott el hazánkba is, például a szerencsebambusz kereskedelme is hozzájárult, hogy a számunkra idegen rovarok elterjedjenek. A kamionok ponyváján megülő esővíz, vagy a használt autógumik importja tökéletes fészke ezeknek a rovaroknak, így a Balkánról ráadásul folyamatos az utánpótlás. Bár a koreai szúnyog nem élné túl a neki túl hideg magyar teleket, a melegebb tájakról továbbra is érkezik annyi, hogy az állomány megmaradjon.
– A hideg tél nem kedvez nekik, egy nagyjából egy- hetes mínusz 20 fok körüli fagy kellene ahhoz, hogy elpusztuljanak. Sajnos például a temetők környéke tökéletes túlélőhely nekik. A lárváknak ugyanis szükségük van édes vízre, a temetői vázákban pedig mindig van friss víz – mondta a Borsnak Víg Károly entomológus. – Talán a tigrisszúnyog a legrosszabb, ez terjeszti az ember számára is veszélyes chikungunya, a dengue és a sárgalázat, amik ráadásul nehezen felismerhető tüneteket okoznak. Az ázsiai szúnyogok pedig az ország nyugati feléből terjeszkednek kelet felé, a bozótszúnyogból már stabil állomány él Magyarországon – tette hozzá a Rovartani Társaság elnöke.
Ezért férgesek a kutyák
A problémát az jelenti, hogy miután megtelepedtek és alkalmazkodtak az új környezethez, egy újonnan megjelenő, egzotikus vírust is képesek terjeszteni.
Ám az nem tisztázott, hogy pontosan milyen kórokozókat és mekkora sikerrel képesek átadni. A Pécsi Tudományegyetemen végzett első vizsgálatok viszont nem túl biztatóak: több mintából is kimutatták például a bőrférgességet okozó élősködőt. Ez a kutyafélék parazitája, emberben nem tud kifejlődni, de komoly gyulladást okoz például a bőrben, szemben.
Kell a szúnyogháló
– A meleg és csapadékos nyár kedvező volt a szúnyogok számára, és az is igaz, hogy a kollégák jelentős növekedésről beszélnek a nyugat-nílusi lázzal kapcsolatban. De érezhető is volt, hogy nőtt mind az állati, mind pedig az emberi megfertőződések száma. Bár ezek elszórt, ritka esetek, annak, aki elkapja, végzetes kimenetelű is lehet, mert a csípés agyvelő- vagy agyhártyagyulladással is járhat – mondta lapunknak Fodor László professzor, a Magyar Zoonózis Társaság elnöke.
A szakember szerint sokat tehetnek az emberek maguk is a szúnyogok ellen, és különösen az időseknek, betegeknek kell odafigyelni, ahogyan otthonunk védelmére is nagyobb gondot kell fordítani. A minimum az, hogy szúnyogháló kerüljön az ablakokra.
Ezek a tünetek
Augusztus végéig 58 nyugat-nílusi lázas megbetegedésről érkezett jelentés, öten pedig életüket is vesztették. A betegséget nehéz észlelni, 80 százalékban tünetmentes marad az ember. A csípés után 3–14 nappal jelentkeznek az első, többnyire influenzára emlékeztető tünetek. Az ÁNTSZ korábbi közlése szerint a nyugat-nílusi vírus ötven éve van jelen Magyarországon, azóta minden évben van 10–40 körüli fertőzött. A vírust a fertőzött madarak hozzák be, de a szúnyogok terjesztik, az ember szúnyogcsípés révén betegszik meg.
A legveszélyesebb
