Csúnyán megsérült egy, a kutyája életét megmenteni igyekvő lány keze, miközben el akarta távolítani az ebet rabul ejtő vadcsapdát. A vadászkamara szerint azonban a csapda kihelyezése jogszerű és szükséges is.
„Senkinek nem kívánom azt az érzést, amikor az isten háta mögött kétségbeesetten próbálja szétfeszíteni kutyája fejéről, lábáról az összecsapódott ölő csapdát, majd tehetetlenül nézi, amíg verődik, pánikol, sír és szenved a kedvence” – írta a Facebookon egy fiatal nő, miután egy úgynevezett hattyúnyakcsapda kis híján végzett a kutyájával, Gyömbérrel.
Mivel a gazda önmagát sem kímélte, hogy az állat megmeneküljön, ő is csúnya sérüléseket szenvedett a kezén. A tűzoltóknak és az állatorvosuknak hála a sokkos állapotban lévő kutya megúszta egy infúzióval. A csapdát felállító vadőr egyébként folyamatosan érdeklődött Gyömbér és gazdája állapotáról.
Az eset a Csongrád megyei Gyálaréten, a töltésnél történt. Az önfeláldozó kutyatulajdonos arra szerette volna felhívni a környékbeliek figyelmét, hogy az erdő és a töltés be van csapdázva, a hozzászólók többsége mégis nekiesett. Nem kellett volna póráz nélkül sétáltatnia Gyömbért, és akkor nem történt volna baj – írták. Mások rögtön az önkéntes hóhér szerepébe bújtak, mert szerintük ez a csapda nem csak életveszélyes, hanem törvénytelen is.
A Bors szerette volna tisztázni a kérdést, ezért az Országos Magyar Vadászkamarához fordultunk.
– Ha vadászterületen sétáltatjuk a kutyánkat, figyelembe kell venni, hogy az nemcsak a miénk, hanem állatok, növények élettere is egyben – kezdte a Borsnak Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára. – Mivel kiszámíthatatlan, mi lesz a vége, póráz nélkül felelőtlenség sétáltatni kedvencünket. Aki egyébként a vadászterületen póráz nélkül elengedi kutyáját, szabálysértést követ el.
Ételcsalival működik a hattyúnyak
A hattyúnyak csapda Magyarországon nem illegális, de használata nagy szakértelmet és körültekintést igényel. A hattyúnyak csapda működési elve szerint a közepére helyezett csali felfelé való húzásakor lép működésbe.
Az ottani vadásztársaság és a csapdát kihelyező személy abszolút gondossággal, körültekintéssel járt el. A vadászati törvény kimondja, hogy csapdázási tevékenységet lehet folytatni. A szóban forgó csapda nem tiltott, hanem legális eszköz – mondja a főtitkár, aki hozzátette: a jogszabály egyébként nem írja elő, hogy a „csapdaveszélyt” ki kell táblázni, de a szóban forgó töltésen ez minden fel- és lejárón fel volt tüntetve.
– A csapda tíz centi mélységben elásva, szakszerűen volt telepítve, 50 méterre a legközelebbi úttól.
Bajdik Péter szerint a gyálarétihez hasonló incidens mindenkinek rossz, elsősorban a kutyának és gazdájának, de a vadászoknak is, hiszen senki sem akar kutyát fogni. Egy szerencsétlen balesetről van szó, amely kellő körültekintéssel elkerülhető. Csapdázni egyébként állat- és humán egészségügyi szempontok miatt a rókaállomány gyérítése miatt szükséges. Pont a kutyákra jelentenek komoly veszélyt a rókák a veszettség fenntartása okán.
