<p>Hogyan kerültek a világ végére az arcot formázó, hatalmas kőmonstrumok több száz évvel ezelőtt? Ki vagy kik helyezték el a 887 szobrot, amiből egy is legalább 12 tonnát nyom? A Húsvét-szigetet övező rejtélyek máig lázban tartják a világot.</p>
Nem túlzás állítani, hogy a Húsvét-sziget a világ végén található. A Csendes-óceán délkeleti részén elhelyezkedő, alig negyed budapestnyi méretű sziget ma már Chiléhez tartozik. Az időszámításunk előtti első évezred elején a polinéziai őslakosok, azaz a Rapa Nuik népesítették be. Hogy mégis hogyan jutottak el a szigetre, azt merő homály fedi. A legközelebbi kontinentális part ugyanis Chile, amely 3700 kilométerre fekszik, míg a másik irányban Új-Zéland már 16 ezer kilométerre. A legközelebbi lakott sziget sincs éppen közel, egészen pontosan több mint két kilométerre.
Az óceán felé néznek
A szigetet egy holland tengerészkapitány, Jakob Roggeveen találta meg 1722-ben. Éppen húsvét vasárnapján szállt partra a vulkanikus szigeten, innen ered a neve is. A felfedezőket valósággal ledöbbentette a számtalan kőmonstrum, amelyek moai néven váltak ismerté. Összesen 887 található belőlük, és majdnem mind a víz felé fordul. Hátborzongató, hogy a szobrok egytől egyig a parton vagy a part közelében állnak, és kivétel nélkül a végtelen óceánra néznek. Mintha várnának valakit vagy valamit a víz felől.
80 tonna a legnagyobb
A 19. és a 20. században kutatók tömkelege özönlött a szigetre, hogy megfejtsék a moaik titkát. Úgy vélték, az őslakosok vulkáni kőzetek felhasználásával, valamikor a 12. és a 16. század között építhették őket. Abban közmegegyezés mutatkozik, hogy a szobrok egy-egy vezető képmását ábrázolják. Amikor egyikük meghalt, új szobrot emeltek. Ezek átlagosan 4 méter magasak, és 12 tonnát nyomnak. A legnagyobb álló moait Parónak nevezték el, ez 10 méternél is magasabb, és 80 tonnás. Az archeológusoknak azonban 1914-ben gyanús lett, hogy a kőművek egy része csak egy fejformát ábrázol, vagyis, lehet folytatása is a testeknek.
Az ásatások pedig bizonyították: 150 moait az őslakosok valamilyen oknál fogva nyakig beástak a földbe. Hogy erre mi szükség volt, azt máig merő homály fedi. Jó hír volt azonban, hogy a betemetett moaik hátára vésett szimbólumok így sértetlenül megmaradtak, az viszont már kevésbé, hogy a kutatók a mai napig nem tudják, mit jelentenek az őslakosok üzenetei.
Földönkívüli segítség?
Egyesek egyáltalán nem hisznek a kutatóknak. Az összeesküvés-elméletekben hívők szerint földönkívüliek állhatnak a maoik létrejötte mögött. Hogyan tudott volna emberi erő megmozgatni 12 vagy akár 80 tonnát? Szerintük az őslakosok nem izzasztó és fáradalmas munkával faragták ki a szobrokat, az idegenek segítettek nekik. A hívők abban sem hisznek, hogy a felfedezők által behurcolt betegségek miatt tűnt el a Rapa Nui népe. Szerintük az idegenek titkos kísérleti programjuk végeztével szőröstül-bőröstül eltüntették őket.
