Nehezen dolgozzák fel a gyászt az osztálytársaikat elvesztett gyerekek, sokan keresik fel az iskola pszichológusát ennyi idővel a tragédia után is.
Valószínűleg örökké gyógyíthatatlanok maradnak a veronai buszbaleset marta sebek. A szülők, hozzátartozók és barátok fájdalma csak enyhíthető az emlékezéssel. Ez tapintható volt az áldozatok és túlélők tiszteletére rendezett emlékesten, aminek a Thália Színház adott otthont hétfő este.
– A tragédia után annyi volt diákunk szeretett volna segíteni, de nem tudtuk, miben is tudnának. De annyi művész, tehetséges fiatal van köztük, így arra gondoltunk, mikor már túl vagyunk a nehezén és a temetések lezajlottak, egy jótékonysági esttel adjunk lezárást ennek a nehéz időszaknak – mondta a Borsnak Tóth Gábor, a Szinyei Merse Pál Gimnázium igazgatója. A január 20-i tragédiában sok diákjukat vesztették el. Köztük Antal Köz Béla történelemtanárt, aki többször visszament az égő buszba, hogy mentse a gyerekeket. A napokban lett volna negyvenegy éves.
Még mindig feszültek a diákok
– Azon osztályokban, ahol a gyerekek diáktársukat, illetve az osztályfőnöküket vesztették el, még érezhető a feszültség. Nem tudnak annyira koncentrálni. Minden segítséget megadunk, hogy átlendüljenek ezen. Tanárként, felnőttként mi másként éltük meg, és nincs róla tudomásom, hogy bármelyik kollégám komoly segítségre szorult volna. De a gyerekeknek ma is szükségük van rá – magyarázta Tóth Gábor. Az iskolapszichológus mindennap ügyeletben várja a gyerekeket, bejelentkezés nélkül mehetnek hozzá. És mennek is. Az igazgató elmondta: elhunyt kollégájuk hiányát kezdetben helyettesítéssel oldották meg, azóta szerződtettek új pedagógust a helyére.
Taps nélküli katarzis
A gyászoló családtagok számára külön páholyt biztosítottak az estre. Némán, szinte mozdulatlanul ülték végig az előadásokat. Fenyő Iván szavalása alatt az érzelmek először törtek a felszínre. A színész egy Várnai Zseni-verssel érkezett, csendben, sírva hallgatta a közönség. Az előadások előtt azonban megkérték a nézőket, kegyeleti okokból ne tapsoljanak. Minden fellépő egy-egy fehér rózsát helyezett el a színpadon az elhunytak tiszteletére, így gyűlt össze az est végére tizenhat szál.
Barátnőjét mentette az égő buszból
– Nagyon tetszettek az előadások. Sok tehetséges táncos van a gyerekek között. Kicsit sajnálom, hogy nem hirdették meg jobban a rendezvényt. Többen is jöhettek volna, szomorú volt üres székeket is látni – mondta a Borsnak egy hölgy, még mindig a szemeit törölgetve. – Az én unokám is ott ült a buszon, igazi hősként viselkedett. A busz hátsó kirúgott ablakán át mentette meg a barátnőjét, szerencsére megmenekültek. De nekik és a társaiknak is elkel a pszichológusi segítség, nem tudták feldolgozni a gyászt – magyarázta az asszony.
A terézvárosi önkormányzat, mint a gimnázium anyakerülete, tízmillió forinttal támogatta a baleset érintettjeit. Az emlékest bevétele teljes egészében a családoknak megy, az ülőhelyeket egyébként 3–4–5 ezer forintért árulták.