Egykori válogatott tornászból lett újságíró, jogász, ma már elsősorban anya és feleség. Két iskolás korú fiút nevel férjével, de a kis Adrián még nem kezdte meg a sulit, mert alig 16 kilós, így hiába érett szellemileg, szülei haladékot adtak neki.
Csisztu Zsuzsa alig néhány napja tért haza Tokióból, ahová a Nemzetközi Judo Szövetség vendégeként érkezett.
Igaz, néhány nap után már itthon is volt, hiszen közeledett az iskolakezdés, amely nagyobbik fiát, Krisztiánt közelről érintette, a kisebbiket, Adriánt viszont egyelőre csak „fenyegeti” a suli, pedig életkora miatt már beülhetne az iskolapadba.
– Adrián még kap egy év szabadságot. Bár iskolaérett – fejben –, de mivel picike még, alig tizenhat kilót nyom, az óvó nénikkel együtt úgy döntöttünk, maradjon az óvodában – mondta az édesanya. – Krisztián, aki már hatodik osztályos, természetesen megmutatta neki a táskáját, a füzeteket és mindent, ami a tanuláshoz elengedhetetlen. Az igazsághoz tartozik, hogy nekünk egyszerűbb lett volna, ha egy helyre kell szállítani reggelente a srácokat, de ami késik, nem múlik.
A két lurkó és a férj, Ketskés Norbert mellett bőven akad feladata Zsuzsának. A napi elfoglaltságai mellett időről időre feltűnik sportrendezvényeken, egyszer házigazdája, műsorvezetője az eseménynek, máskor vendég egy-egy világeseményen, mint legutóbb Japánban.
– Szerencsére akad segítségünk, a férjem szülei kissé messze élnek tőlünk, de olykor rájuk is számíthatunk, és vannak „pótnagyik” is, ha mindkettőnket szólít a kötelesség. A férjem orvos, dolgozik, és én sem unatkozom. De törekszünk arra, hogy teljes értékű apa és anya legyünk. Most, hogy Japánban voltam, főként rá hárult a feladat, és profi módon oldja meg a napi problémákat. Mondhatom, teljes nyugalomban végezhetem a munkám, akár itthon, akár külföldön. Persze, amikor ő utazik kongresszusokra, akkor én igyekszem menedzselni a dolgokat.
