A világ legfiatalabb cirkuszigazgatója, Ifj. Richter József szerint túlzásba viszik az állatvédelmet azzal, hogy kínzással vádolják azt, aki nem kanapén tartja a kedvencét.
Régen volt már, amikor mindenki egyformán örült egy két lábon álló elefánt látványának. Ma már komoly nemzetközi mozgalmak igyekeznek elérni, hogy a cirkuszokból örökre tűnjenek el az állatos produkciók. A Csak show és más semmi című TV2-es gigaprodukció zsűritagja, ifj. Richter József, a Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatója viszont kiáll az évszázados cirkuszhagyományok mellett.
– A cirkuszművészetet sok támadás éri az utóbbi időben az állatok szerepeltetése miatt – mondja a Borsonline stúdiójának vendége. – Mi komolyan dolgozunk azon, hogy bebizonyítsuk: a cirkuszban lehet az állatokat jól tartani. Látunk szörnyűséges videókat, ahol kínozzák és éheztetik az állatokat, de ez nem jelenti azt, hogy nálunk, a Magyar Nemzeti Cirkuszban is így bánnánk velük. Ezért is szoktunk folyamatosan videókat és fényképeket megosztani a nagyközönséggel, hogy lássák: az állatok a barátaink, a kollégáink, és ekképp is bánunk velük.
Az Arany Bohóc-díjas és Arany Pierrot-díjas művész szerint a cirkusznak három alappillére van: az állat, a bohóc és az artista. Ha az egyik eltűnik, már egy egészen más műfajról beszélünk, nem cirkuszról. Az állattartás ezért is különösen fontos a nagy nevű cirkuszi dinasztiából származó artista számára. Richter azt is elmondta, hogyan jutnak egzotikus állatokhoz.
– Nincs ára ezeknek az állatoknak, nem lehet őket megvásárolni. Több generáción keresztül állatkertben, cirkuszokban, szafariparkokban születnek, bőséges szaporulat esetén kaphatja meg őket egy-egy cirkusz. De természetesen nagyon komoly feltételek mellett – mondja. – Nagy a nyomás, de úgy gondolom, hogy a nemzeti cirkusz túl fogja élni ezt az állatfoglalkoztatás-ellenes hangulatot, amit egyébként egy divathullámnak gondolok. Most gondolkodás nélkül kritizálnak mindenkit akinél az állatok nem a kanapén heverésznek. Ez szerintem túlzás.
