Sokaknak ma is ismerősen cseng a neve, pedig régen visszavonult. Ambrus Kyri, a hatvanas évek nagy popsztárja nem volt hajlandó a színpadon megöregedni.
Egykor az ovisoktól a nyugdíjasokig mindenki kívülről fújta a Nappalok és éjszakák vagy épp a Fehér házikó című slágerét, legendás előadójuk, Ambrus Kyri mégis évtizedekkel ezelőtt visszavonult a rivaldafénytől. A hatvanas évek Táncdalfesztiváljainak énekesnője szerdán betöltötte a hetvenedik életévét. Utoljára 1999-ben lépett színpadra, azóta sehol nem láthattuk.
A Borsnak sikerült megtalálnia, és nemcsak születésnapi meglepetésbulijáról, hanem mindennapjairól is szívesen mesélt. Csupán azt kérte, ne készítsünk róla friss fényképet, hogy rajongói emlékezetében fiatalként maradhasson meg.
– Egy baráti házaspár meghívott ebédelni. Kedvtelenül, de elmentem velük, és az étteremben egy lefüggönyözött asztal mögött huszonhárom barátom várt. A sminkemnek mindez nem tett jót, a lelkemnek viszont igen. Nagyon meghatódtam. Ez volt a legboldogabb születésnapom – mondta Kyri, aki a hétköznapjait ugyan egyedül, de nem magányos éli.
– Nagy kártyás vagyok, hetente háromszor kanasztázom. Szívesen teszek-veszek a ház körül, ellátom a háztartást, de semmi különöset nem csinálok. Nézem a tévés tehetségkutatókat is, és mérgelődöm. Már unalmasak, ráadásul nincs is szükség ennyi énekesre.
Kyri azt is elárulta, ugyan hiányzik neki a színpad, de tudatosan döntött a visszavonulása mellett.
– Ez egy korhoz kötött szakma. Nem akartam szánalmassá válni. Látom a korombéli kollégáimon, hogy foggal körömmel ragaszkodnak az énekléshez. Én nem akartam így járni, és nem bántam meg, hogy visszavonultam.
