<p>Nem sikerült jól a Játékszín évadzárója. Benedek Miklós váratlanul felállt és indulatosan számon kérte az új igazgatót a direktorváltás miatt. </p>
Németh Kristóf a Játékszín utolsó közös társulati ülésén szeretett volna elköszönni a kollégáitól, de a teátrum három és fél éven át hivatalban lévő direktora az utcán, vagy más színházak próbáin volt kénytelen megköszönni színésztársai munkáját. Egy darabig úgy tűnt, hogy a színház művészei szó nélkül tudomásul veszik, hogy június elsejétől Bank Tamás lesz az új vezető, de eljött a hétfő reggel, amikor borult a bili. Benedek Miklós Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész sokak meglepetésére szóra emelkedett. A résztvevők beszámolói szerint meglehetősen indulatosan azt mondta, illenék az új vezetésnek tájékoztatni a színház dolgozóit, miért történt az igazgatóváltás. Erre Bank Tamás igazgató azt válaszolta: szívesen elmondja négyszemközt, de itt és most nem. Megkerestük Benedek Miklóst, aki ugyan nem tagadta a történteket, de nem tudott beszélni.
– A színház vezetése arra kért, hogy ne tájékoztassam a társulati ülésen elhangzottakról a sajtót – mondta szűkszavúan.
Németh Kristóf ennél sokkal közlékenyebb volt.
– Még mindig üzlettárs vagyok a Játékszínben, így drukkolnom kell az új vezetésnek, de nem titok, hogy nem értek egyet a változással – mondja.
– Az évadzáróra nem hogy nem hívtak el, megkértek, hogy ne menjek oda. Sajnálom, mert ott szerettem volna elköszönni a kollégáktól. Ezért nem hallottam a saját fülemmel, amit Benedek Miklós mondott, de természetesen elért hozzám a hír. Mit mondhatnék, egy ilyen kaliberű színész, egykori mesterem kiállására? Annyit üzenek neki, ami a holt költők társaságában hangzik el, a szolidaritás gyönyörű sorait: Ó, kapitány! Kapitányom!
