Rokonait kizáratta az értesítési listából, egykori lakását eladta, hogy fedezni tudja az idősotthon költségeit. Mintha Baleczky Annamária csak azt akarta volna: felejtse el mindenki.
Amilyen rejtélyes körülmények között töltötte élete utolsó hónapjait, halálában is ugyanolyan rejtélyes marad a külvilág számára Baleczky Annamária. A hetvenéves korában, október 4-én, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt legendás bemondó temetéséről a mai napig nem tudni semmit, még egykori pályatársai, barátai sem biztosak benne, mi történt földi maradványaival.
Baleczky végső nyughelye valószínűleg egy budapesti temető, ugyanis a fővárosban született, itt is élt haláláig. Előbb a Pozsonyi úton, majd romló egészségi állapota miatt egy budai idősek otthonában.
Férje már elhunyt, és az első hírek szerint sógornője és annak gyerekei nemigen vagy csak ritkán látogatták. Erre utal az is, hogy halálakor sem a családot, hanem egykori kolléganőjét, Bay Évát értesítették elsőként, de őt is csak Annamária halála után egy héttel, október 11-én. Végül Bay tudatta a családdal is a szomorú hírt. Úgy tudjuk egyébként, Annamária még életében maga jelezte, zárják ki rokonait az értesítési listából, mert rossz volt a viszonya távoli hozzátartozóival. Erre több Facebook-bejegyzés is utal, egy közismert rádiós kollégája például így emlékszik Annamáriára, akit a televízióban Lucinak szólítottak.
Maga választotta a magányt
Az MTVA 2006-ban vált meg tőle, akárcsak a többi bemondótól. Teljesen összeomlott, képtelen volt feldolgozni a mellőzöttséget. Nagyjából két éve maga döntötte el, hogy romló egészségi állapota miatt idősek otthonába költözik – el akart bújni a világ szeme elől, képtelen volt feldolgozni, hogy megvált tőle a televízió. Annamária beteg is volt, végül nem tudta már önmagát ellátni. Hosszú ideig a volt férje, Tar Péter ápolta, ám a férfi halála után eladta a Pozsonyi úti lakásukat, és beköltözött az otthonba.
„Egy szociális otthonban haltál meg. Ó, édes Luci, ezt soha nem gondoltam volna. Elhagyatottan, a fényből, az emberek világából kizárva, magányosan. Ó, édes drágám, nagyon szerettelek, és vérzik, vérzik a lelkem érted, a sorsod miatt is, meg azért is, hogy ilyen gyorsan elmúlt az ifjúságunk, és elragadott téged a mindannyiunkra váró halál” – írta a barát.
A titkolózás egyébként azért is furcsa, mert végső útjára többen is elkísérték volna a bemondót.
– Nagyon szerettem Annamarit, de tizenkét éve nem találkoztunk, így azon én is meglepődtem, hogy engem hívtak elsőként. De azon még jobban, hogy a temetéséről még így sem tudhatok semmit. Pedig talán már megvolt, ha hamvasztás, ha koporsós temetés mellett döntött a család, bármelyik megszervezhető ennyi idő alatt. Elkísértem volna Annamarit az utolsó útjára – mondta lapunknak Bay Éva.
Mohai Gábor szintén furcsállja, hogy ha volt is, senkit nem értesítettek a temetésről.
– Rendszeresen látogattam, míg be nem került az otthonba, de végül azt sem tudtam, hol töltötte az utolsó éveit. Én is vele lettem volna, ha tudok az időpontról. De még az sem biztos, hogy eltemették már – magyarázta lapunknak az egykori bemondó, aki még mindig bízik benne, hogy talán kap értesítést.
Kerestük az idősek otthonát is, ahol Baleczky az utolsó hónapjait töltötte, ám ott is azt közölték, nem ők intézik a temetést, így fogalmuk sincs annak időpontjáról. Az MTVA-t is kérdeztük a temetésről, ám ott azt a választ kaptuk, a köztévé nem tekinti saját halottjának a bemondónőt.
