Az utóbbi időben egyre gyakoribbá válnak a plágiumgyanús ügyek a hazai zenészek körében. Most egy újabb esetről értesítette lapunkat egyik olvasónk: arra kért minket, hallgassuk meg Alvaro Soler Sofia című slágerét, majd Delhusa Gjon Rába parti lány című szerzeményét. Nem kell hivatásos zenésznek lenni ahhoz, hogy észrevegyük, a két dal szinte hangról hangra egyezik. A különbség mindössze annyi, hogy az egyik spanyol nyelven és 2016 áprilisában jelent meg, a magyar nyelvű sláger pedig 2016 decemberében. Delhusa szerint nem történt plágium, és nem is kell meglepődni a két nóta hasonlóságán.
– Engedélyt kértünk a szerzőktől, hogy feldolgozzuk a nótát, és klipet is forgattunk hozzá – magyarázza a Borsnak Delhusa –, de amikor elkészült a klip, kiderült, nem kaptuk meg az engedélyt. Ekkor jött az ötlet, hogy nem titkolt szándékkal írjunk egy hasonló dalt. A nótát megmutattuk Pásztor Lászlónak és Bródy Jánosnak, a szakvéleményük szerint nem plágium.
A szakemberek ilyenkor dallamvezetést, hangkészletet, ritmikát, harmóniamenetet, hangnemet, zenei stílust és ütemszám-azonosságot vizsgálnak, és a magyar slágergyáros figyelt rá, hogy elegendő eltérés legyen a két dal között ahhoz, hogy ne lehessen perelni. Delhusa szerint amúgy sem várható el, hogy azonos zenei stílusú dalok között ne legyenek hasonlóságok, hiszen – úgy emlékszik, Bródy mondta: 1980-ban elfogytak a harmóniák. Azóta a szerzők ismétlik magukat.
– Zenészként impulzusok érnek, talán fel sem tűnik, hogy egy idegen földrészen hallott dallam a fejemben marad, és később mint saját gondolat születik meg – magyarázza Gjon. – Ez visszafelé is igaz, hallottam már saját dallamomat Amerikában egy kis bárban. Az életem során 500–600 dalt írtam, nem rendít meg, hogy a Nika se perimeno után most a Rába parti lányt is megtalálják. Ez a nóta ráadásul szándékoltan hasonlít az eredetire.
Gjon Pápai Jocit gyanúsította
