Mindig is vágyott rá, mégis majdnem negyvenéves volt, amikor magára varratta az első tetkót. Elárulta, hogy miért várt több mint húsz esztendőt.
Koós Réka igen dögös szerelésben áll színpadra a Bepasiztunk! című darabban a Madách Színházban. Koncertre járó, rockzenét hallgató, laza, vagány csajt játszik, akin abszolút elférnek a tetoválások.
– Harminckilenc éves voltam, amikor először tetováltattam – meséli Réka. – Mindig is akartam, de lebeszéltek róla. A szüleim sem örültek, a 80-as évek végén, a 90-es évek elején nem volt mindennapos, hogy egy jó családból való, értelmiségi gyerek tetováltat… Az is teljesen kizárt volt, hogy nekem legyen ilyenem.
Tinédzserkoromban öt fülbevalót hordtam egyszerre, már az is renitens dolog volt, a tetkó pedig lehetetlen. Főiskolás koromtól pedig azért beszéltek le róla, mert a színésznőknek nem való, le kell sminkelni, ha van, hogy ne látszódjék. Aztán legyintettem: jó, nem érdekel, megcsináltatom, amit szeretnék.
Rékának nem ment el a kedve az első rajzolás után, azóta már az ötödik tetoválásnál tart, és még többre vágyik.
– Az elsők a csillagok voltak – mutatja büszkén Réka. – Ez egy általános szimbólum, nincs különösebb jelentése, egyszerűen csak tetszett. Mindkét alkaromon van egy-egy felirat. A kedvenc mondataimat varrattam magamra: „Élni és élni hagyni”, és „A változás az egyetlen állandó”. Utóbbi mindig emlékeztet rá, hogy nem szabad elkényelmesedni, azt nem is hagyja a teremtő. A változás mindig meglepetésként érkezik. Van egy kék madár is a vállamon, de az nem a boldogság kék madara. Egyszerűen csak tetszett. Az ötödik az „May the force be with you!”, magyarul, az erő legyen veled. Minden tetkómat szeretem, egyiket sem bántam meg. Sokan mondják, hogy: jaj, milyen bátor vagy. Mi ebben a bátorság? Belátni, ha hibáztál, gyereket szülni, gyereket egyedül felnevelni, az bátorság.
Végül is nem minden darabban kell eltüntetni Réka tetkóit. Az EDDA-musicalben például direkt jó, hogy vannak.
– Lesz még tetoválásom, de már csak olyan helyen, ahol nem kell lesminkelni. Azért, mert látom az alapozóm okozta foltot a kollégák ruháin, ha megölelem őket. Például a lányomon a Mamma Mia!-ban, vagy a férjemen a Mary Poppinsban. Próbálom óvatosan, de így is összefestékezem őket.
