Ónodi Eszter: A fiam az osztálytársaitól tudja, hogy híres vagyok

Mivel foglalja el magát mostanság?

Próbáltam, felléptem a Budapest Bárral, előtte félmaratont, 21 kilométert futottam a Vivicittán, és jövő héten indulok a Tihanyi Félmaratonon, de csak tíz kilométeren. Már elkezdődtek a Valami Amerika 3. smink- és ruhapróbái, és a gyerekem tanárbúcsúztató műsorát állítjuk össze a párommal.

A párja és a kisfia is fut?

Nyáron néha rá tudom venni a páromat, de ez csak az én hobbim, amiben támogatnak. A fiam tekvandózik.

A párja, Keszég László színész-rendező most Székesfehérváron A Pál utcai fiúkat rendezi. Megnézik egymás premierjeit?

Ha tudunk, elmegyünk. Neki könnyebb, mert idén egy bemutatóm volt, de két premierjén én is ott voltam.

Kritikusak egymással, vagy nem mondanak véleményt a másik munkájáról, nehogy veszekedés legyen a vége?

Abszolút elmondjuk. Én azt szeretem, ha még a bemutató előtt megnézzük egymás munkáit, mert akkor még lehet változtatni. Ezek építő kritikák, a jót emeljük ki. Aki ezen a pályán mozog, annak bizony kell bírnia a kritikát.

A kisfia, Zsigmond 11 éves. Meg szokta nézni az anyukáját?

Nehéz a Katona József Színházban olyan darabot találni, ami ne­ki való, de négyben már látott.

És melyik filmjét?

A Swinget látta teljes egészében. A Valami Amerikát is megmutatom majd neki, csak nem tudom, hová tettem el a DVD-t.

Tisztában van azzal, hogy az édesanyja az egyik legjobb színésznő?

Hát a tanárbúcsúztató műsor első próbája úgy indult, hogy kb. harminc autogramot kellett adnom, de nem szoktam menőzni. A fiam az osztály- és iskolatársaitól tudja, hogy ismert vagyok. Otthon próbálok anyaként megfelelni, nem az a sláger, hogy én vagyok a nagy színésznő.

Hogy megy a megfelelés?

Úgy, ahogy azoknak, akiknek első és egyetlen gyermekük van. Óriási szeretetben, de azért adódik anya-fiú konfliktus.

Az anya-fiú kapcsolat nem csak óriási szerelem?

Amikor sokat vagyok vele kettesben, akkor én vagyok a konfliktus- és az örömforrás is. Mivel sokat dolgozom, ezen a nyáron sokat lesz az apukájával kettesben. Remélem, azért lesz idő nyaralni is.

A színészeknek régen az egész nyaruk szabad volt, most meg dolgoznak.

A színészt, ha nem hívják, elönti a pánik, hogy úristen, nincs elég meló. Ha van munka, az a baj, ha nincs, az a baj. Mondjuk én a gyerek születése óta már nem fogom fel bajnak. Legfeljebb többet lehetünk együtt. A legtöbb magyar film készítése nyáron zajlik, mert akkor érnek rá a színészek. Az Aranyélet forgatása az őszbe is belefolyik. Valóban, van egy kis nyaralónk a Balatonnál, ha úgy végzek, hogy van értelme, lemegyek a családomhoz. De a 12–14 órás forgatások után minden percet pihenéssel töltesz, nem autózással.

A futás új dolog az életében?

Nem annyira, húsz éve kezdtem el kocogni, onnantól, hogy megkaptam a diplomámat. Egy órát, de minimum negyven percet. De nem futottam gyorsan. Tavaly felhívtak a Budapest Maraton szervezői, hogy próbáljam meg a tíz kilométert. Megpróbáltam, és élveztem a verseny hangulatát. Aztán abban az eufóriában, amiben célba értem, be is neveztem a félmaratonra, pedig az tizenegy kilométerrel több. Az lett éle­tem második versenye. Amatőr futó voltam, és maradok is. Nem akarom túlhajtani, belehajszolni magam egy futómalomba.

Felismerik kipirulva, izzadtan a többi futó közt?

Ott nem a művésznő futott, és ez egyébként sem az esztétikáról szól. A futóközösség nem olyan. Ennek ellenére nem néztem meg azokat a képeket, amik célba éréskor készültek rólam. Nem akartam magam sokkolni. De egyébként se érzem azt, hogy ne tudnék az utcán végigmenni úgy, hogy ne ismerjenek fel. Kaméleontípus vagyok. Másként nézek ki smink nélkül, biciklissisakban.

Biciklizik is?

Úgy közlekedem. A Katonában dolgozom, a belváros közepén. Annál idegesítőbb nincs, mint ülni a dugóban, aztán nem találni parkolóhelyet. Inkább felülök a biciklire, és tizenhárom perc alatt bent vagyok a színházban. Ennek az időnek a többszörösét tölteném a kocsiban. A kerékpározás nekem nem sport, csak közlekedés.

Állnak az autósok a körúton a dugóban, és egyszer csak elhúz mellettük Ónodi Eszter bicajon? Ez óriási!

Egy osztálytársam, akivel 10-15 éve nem találkoztam, egyszer utánamkiabált, hogy: „Szia, Eszter!” Szakadt a hó, sisak volt rajtam, légszűrő maszk, csak a szemem látszott ki a kétszer háromcentis szabad felületen. Hogy ismert meg? (nevet) Máig nem tudom.

Van a színésznők közt barátnője?

Gryllus Dorkát mondanám. Nem vagyunk napi kapcsolatban, de ha találkozunk, ott vesszük fel a fonalat, ahol letettük. Húsz éve egy színjátszó táborban találkoztunk, aztán egyszerre vettek fel minket a főiskolára. Megnézzük egymást a színházban, de néha „csak úgy” is szoktunk találkozni.

A filmszerepei közül melyik a kedvence?

Mindenki az Aranyélettel kapcsol össze, ez nekem nagy öröm. Szeretem csinálni ezt a sorozatot, előkelő helyen van az életemben. Kevésbé ismert, de nagyon szerettem a Boldog Születésnapot című filmet és az Aglaját, amiért Monte-Carlóban megkaptam a legjobb női főszereplőnek járó díjat. És persze az Anyám és más futóbolondok a családból. Sosem voltak szerepálmaim, abban próbáltam örömöt találni, amit kaptam.

Fellépett a Budapest Bárral, de kipróbálta a rockzenét is, a David Bowie-emlékesten. Abban hogy érezte magát?

Cseh Tamás-esten is énekeltem, és lehet, hogy majd valamikor az Európa Kiadó zenekarral fogok fellépni. Különféle stílusok, mindet nagyon bírtam, de a rockzene és talán a dzsessz az, amiben elengedheted magad.

Megbánta, hogy nem kezdte korábban a koncertezést?

Nem, mert ez az életforma nagyon hamar elhasználja az embert. Nem baj, hogy most jött, mert hamar rá tudtam volna csúszni erre az életre. Boldog vagyok, hogy kaptam ezt az ajándékot a sorstól, nem gondoltam, hogy ez ennyire jó érzés. Ha előbb jön, nagy lett volna a kísértés.