Kitaszítottságról, szegénységről, magányról, romaságról énekel új dalában Oláh Ibolya. A megindító szerzeményt a Kossuth-díjas Presser Gábor jegyzi, akivel hosszú évek óta mély barátságot ápol.
A 2016-os Gondolj rám című filmhez készített betétdal után két évvel ismét dalt szerzett Oláh Ibolyának Presser Gábor, aki immár 15 éve fogja az énekesnő kezét. A zenészek a Megasztár 2003-as, első évadában ismerték meg egymást, ahol Presser még a zsűriszékből figyelte és segítette a tiszadobi árvaházból érkezett, akkor 25 éves roma tehetséget. Kapcsolatuk később sem kopott el, mi több, az évek során barátsággá mélyült, így születhetett meg Ibolya életének talán legőszintébb, legszívfacsaróbb szerzeménye, a Voltam Ibojka, aminek a legendás muzsikus írta a szövegét és a zenéjét is. Az énekesnő legmélyebb, legbensőbb lelki fájdalmait, vívódásait feszegeti a napokban debütált nóta, amelynek egyik versszakában Ibolya 2011-ben a nagyvilág előtt felvállalt másságáról is szó esik. A tehetségkutató végeztével ugyanis kilenc együtt töltött év után szakított a barátjával, mert rájött, hogy a nőkhöz vonzódik.
„Voltam fiúval és voltam lánnyal, kirándulni nagy hátizsákkal, voltam veled és voltam mással, szembe’ velem – és a nagyvilággal” – énekli Ibolya, aki tükörbe néz a dalban, és olyan negatív jelzőkkel illeti magát, mint például ócska, gyáva, piszkos, szenya, porszem. De egyetlen, többször is visszatérő sorából az is nyilvánvalóvá válik, hogy a legnagyobb nehézség számára mai napig a roma származása.
„Voltam én már majdnem minden, csak megfelelő fehér ember, az nem, az nem.”, „Valahogy sosem voltam rendes, megfelelő fehér ember, az nem, az nem” – állnak a hangzatos sorok a dalban, aminek végét is borús gondolattal zárja, ami magánéleti válságot sejtet: „S a végén maradtam egy szem magamban, ó, ó”.
A Bors megkereste az énekesnőt, aki menedzserével azt üzente, még nem szeretne nyilatkozni a megindító szerzeményről, de egykori nevelőjét utolérte lapunk. „Anyácska” – ahogy az énekesnő hívja – elképesztően büszke Ibolyára és új dalára, és szerinte azért sikerült ennyire őszintére a dal, mert Presser olyasvalaki Ibolya életében, akit nem csak szakmailag és emberileg tisztel, de szeret annyira, hogy képes legyen megnyílni előtte.
– Örülök, hogy megszületett és nyilvánosságot kapott ez a dal, és ennek folytatása is várható. Nagyon jól sikerült, szerintem Presser Gábor nagyon jól ismeri Ibolyát, és ennek nyomán született ez a nóta – mondta Illésné Áncsán Aranka, aki a mai napig anyja helyett anyja az árván nevelkedett énekesnőnek.