Majoros Hajnalka egész életét végigkísérte a spiritualitás. A kétgyermekes anyuka a nehéz döntések előtt a megérzéseire hagyatkozik.
Nem gondoltuk, hogy Dundika hisz a természetfeletti erőkben, de nem tévedhettünk volna nagyobbat. – Spirituális embernek tartom magam. Egészen kicsi koromtól kezdve majdhogynem csak a megérzéseimre hagyatkoztam. Ez nem változott idősebb koromra sem, sokszor, amikor dönteni kell, inkább a szívemre hallgatok, mint az eszemre. Általában be is szoktak jönni ezek a sugallatok – mondta a Borsnak a modell, akinek az utóbbi időben nagy dilemmát okozott, hogy a nagyobbik gyermeke, Marián milyen iskolába járjon.
– Marián most iskola-előkészítőbe jár, és jó ideje azon agyalunk, hogyan tovább. Reálisan látom, milyen a gyerekem, mi lenne a legjobb neki. Napokon keresztül jártam az iskolákat, próbáltam megtudakolni, melyik a legjobb hely, kinek milyen tapasztalatai vannak. Aztán elgondolkodtam, mit is szeretnék a gyermekemnek. Vagy egy nagyon erős iskolába kerül, vagy boldog lesz. A kettő sajnos kizárja egymást manapság. Még az is szóba jött, hogy visszatartjuk egy évet, de annyira kis okos, hogy végül amellett döntöttünk, hogy jövőre suliba megy. Azt viszont nem szeretném, hogy kivesszen a kreativitása, és egy „versenyistállóba” kerüljön. Remélem, ez esetben is bejön az anyai megérzésem – mesélte Hajnalka.
– Nem kapcsolom ezeket az érzéseket egy felsőbb hatalomhoz. Szerintem ezeket a dolgokat meg lehet tanulni, mint bármi mást, azért ez leginkább annak sikerül, akiben ösztönösen benne van. Én már kiskoromban kifejlesztettem magamban ezt a képességet. Rengeteget beszéltem saját magammal. Sokat dogoztak a szüleim, sokat voltam magamra hagyva, ezért nem tudtunk úgy kommunikálni mint például a kortársaim. Erényt kovácsoltam ebből a hátrányból, és hálás vagyok azért, hogy így alakult. Egyébként mióta anya vagyok, biztosan tudom, hogy mikor döntök jól, mert ilyenkor megnyugszik a szívem.
