Vajna Tímeának elment a kedve a szüléstől

Harmincéves korára érett meg arra, hogy elfogadja magát és a világot, amely körülveszi. Az élete – miután kirakatban van – a csillogás mellett rengeteg konfliktussal jár, de ő egyre ügyesebben lavíroz az üzleti életben. 

– Két napja érkeztünk haza Cannes-ból – mondja a Borsnak Vajna Tímea, akivel a Mr. Funkban, a fánküzletében találkoztunk. A nemzetközi fánknap alkalmából jött ide. – Csak pár napot töltünk itthon, úgyhogy ellátogattam az üzleteimbe, hogy ellenőrizzem, minden megfelelően működik-e. Jól mennek a dolgok annak ellenére, hogy nem vagyok elég kemény főnök. A feladatokat ki tudom osztani, de számon kérni képtelen va­gyok. A hangomat talán so­ha életemben nem emeltem fel, ezért nem vitatkozunk Andyvel sem. Ő is simulékony ember és én is, így nincs konfliktushelyzet. Hétfőn megyek vissza Los Angelesbe, igyekszem a családommal és a ba­rátnőimmel is tölteni egy kis időt. 

A modellt sok támadás érte a videointerjú miatt, amelyet Andyvel közösen ad­tak Cannes-ból. Az internet népe szerint felhábo­rító, hogy Ti­minek féléves amerikai tartózkodás után már akcentusa van. 

– Tényleg borzasztó akcentusom van – reagál a kritikákra. – Már Andy előtt is szörnyen be­széltem, amióta viszont vele vagyok, ez tovább romlott. Andy akcentussal beszél, és én átvettem tőle. Nagyon jó a hallásom, és nyolc év alatt, amióta együtt vagyunk, átvettem ezt a hülye akcentust – mondja. 

Vajna Timi az amerikai mindennapjairól is mesélt a Bors olvasóinak: 

– Két színiiskolába já­rok és egy angol suliba.

A színisuliba azért iratkoztam be, hogy tapasztalatokat szerezzek ezen a téren is, és persze a nyelvtanulás miatt. Nagyon könnyű így tanulni, rá vagy kényszerítve, hogy különböző szituá­ciókban rögtön angolul reagálj  – újságolja lelkesen. – Nem va­gyok színésznő, és nem is akarok az lenni, de az egyik óra végén odajött hozzám a tanár az osztálytársaimmal együtt, és azt mondták, nagyon jó volt, amit csináltam. Egy jósnő karakterét kellett felvennem, és a tanárom szerint annyira igazi voltam, hogy érdemes lenne foglalkoznom ezzel a szakmával – mondja. 

Ilyen visszajelzések után joggal merül fel a kérdés, hogy miért nem próbálkozik színészi karrierrel, tudván, hogy ebben Andy Vajna hatékonyan segíthetné. 

– Remekül tudok utánozni em­bereket, ebben tényleg jó va­gyok – mondja Timi –, a humoros szerepek is jól állnak. Andy segítségét viszont sosem venném igénybe. Ha tényleg jó vagyok valamiben, hadd ne kelljen azt hallgatnom, hogy a férjem protezsált be! Egyébként voltam már úgy castingon, hogy nem tudta senki, ki a párom. A fiatalok már nem is igen ismerik Andyt a kinti filmes világban. 

A modell sokat beszél a szakmai terveiről, egy kérdést azonban mintha kerülne: sok cikk jelent meg arról, hogy hamarosan gyereket vállalnának Andy Vajnával. Amikor erről faggatjuk, meglepően őszinte választ ad: 

– Tudom, hogy választhattam volna én is azt az életet, amit az osztálytársaim, akiket a Facebookon látok: fiatalon férjhez megyek, és gyereket szülök. De nekem mást rendelt a sors. Bár mindenki ezzel nyaggat, őszintén szólva, nem érzem, hogy olyan nagyon szülni akarnék. Azt gondolom, az sem baj, ha ez az érzés sosem változik bennem. Nem kell mindenkinek szülnie. 

Készül az első filmes munkája 

Timi még Cannes-ban nyilatkozta: élete egyik nagy álma, hogy összehozzon egy kisfilmet. A Borsnak részletekkel is szolgált.  

– A kisfilm, amire vágyom, a fejemben már készen is van: egy argentin síoktatóról szól, Pablóról, aki 16 éves korában motorbalesetben elvesztette a lábát. Műlábbal oktat síelést. Az ő élettörténetét szeretném bemutatni egy szerelmi történeten keresztül. Egyfajta „soha ne add fel!” üzenete lesz a filmnek, amelynek a producere leszek. 

Imádja a sebességet 

A minap az egyik Bors-olvasó hívta fel a figyelmünket arra, hogy Tímeát egy kék Lamborghiniben látta, sőt a Fecebookra felkerült egy bejegyzés, amelynek írója egy piros lámpánál rendezett vele rövid gyorsulási versenyt. 

– Imádom a sebességet, de alapjában véve szabálykövető ember vagyok – mondja Timi. – Az csak egy pici gyorsulás volt, nem veszélyeztettünk senkit.