Szerencsére egyre ritkábban, de azért még mindig lehet látni olyan munkásokat az építőiparban, akik megfelelő védőfelszerelés nélkül dolgoznak. Ez nem csupán az én személyes benyomásom, a munkabalesetek számai is alátámasztják. Sajnos.
A dolog sok mindennel magyarázható kezdve a megfelelő munkavédelmi képzés hiányától egészen addig, hogy a munkaerőhiány miatt gyakorlatilag ma bárkit felvesznek egy építkezésre.
A hivatalos adatok azt mutatják, hogy tavaly sem csökkent az építőipari súlyos és halálos balesetek száma. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke ezt részben a gépek elavultságával, részben azzal magyarázza, hogy az elmúlt két évben az ágazat teljesítménye 50 százalékkal nőtt, ma 80 ezer emberrel több dolgozik az építőiparban, mint mondjuk 2015-2016-ban.
Mivel ennek a plusz 80 ezer főnek a nagy része nem kapott alapos képzést, korábban egyáltalán nem állt kapcsolatban az építőiparral, így sokszor a legalapvetőbb munkavédelmi szabályokat sem ismeri – mondta Koji László.
Különösen igaz ez a mikro- és a kisvállalkozásokra, ahol (hogy is fogalmazzak finoman) bizony szükség lenne a munkavédelmi képzésre és a régi, elavult, sokszor sérült gépek cseréjére.
Mikrovállalkozásból pedig bőven van, a 101 ezer magyar építőipari cég 98 százaléka (!!) ilyen. Márpedig ezekben a pár fős cégekben sokszor nem hogy a munkavállaló, a munkaadó sem ismeri a munkavédelmi előírásokat. (Hangsúlyoznám, hogy ezt nem én mondom, hanem a szakszövetség első embere!)
Egyre több a baleset
Nem meglepő tehát, hogy egyre több a három napon túl gyógyuló munkabaleset Magyarországon a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) adatai szerint.
Nem mintha ez meglepetésként érhetne bárkit is, hiszen a tendencia 2013 óta változatlan, előtte is csak a válság és a kevesebb munka miatt csökkent a balesetek száma.
Tavaly közel 24 ezer három napon túl gyógyuló baleset történt (a halálos balesetek száma némileg csökkent, de a 79 áldozat így is sok), ami nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy a munkavédelmi hatóság által tavaly megvizsgált 14 298 munkáltató közül 10 407-nél (!!) találtak valamilyen szabálytalanságot. Ráadásul ezek közül minden negyedik súlyos volt.
Ha csak a halálos baleseteket nézzük, akkor egyértelműen az építőipar a legveszélyesebb ágazat, ráadásul míg a nem végzetes esetek a 25 év alatti, tapasztalatlan fiatalokat sújtják, a halálos baleseteknél az idősebb, tapasztalt korosztály áll a lista élén – elsősorban az építőipari segédmunkások, tehergépkocsivezetők (utóbbi nem csoda, minden negyedik halálos baleset közlekedés közben történik).
Mit lehetne tenni?
Furcsa ugyan, de a magasépítés munkaterületein a műszaki védelem nagyon komoly hiányosságokat mutat, és sokszor nem biztosítanak megfelelő egyéni védőfelszerelést sem, ami azért ilyen volumenű beruházások esetében elég meglepő és nagyon szomorú.
Egészen elképesztő dolgokat tártak fel a vizsgálatok. Komolyan, nehéz elhinni, de például tízből négy ellenőrzött munkaterületnél nem volt kiépítve a lezuhanást megelőző védelmi berendezés.
Amikor az ellenőrök rákérdeztek, hogy ugyan miért nem, akkor az egyik gyakori indok az volt, hogy túl sokáig tart ezeket kialakítani, vagy éppen a kivitelezés árában nincs benne ez a költség… Itt tartunk ma Magyarországon.
Az is kiderült, hogy a légzőrendszerünk egyáltalán nem számít, legalábbis ha abból indulok ki, hogy a vizsgálatok szerint leggyakrabban az azt károsító anyagok, a különböző gázok, porok ellen nem védi a munkavállalót semmi.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ha sérüléssel nem járó baleset történik (ami általában nettó szerencse kérdése), akkor a munkáltatónak még csak kivizsgálnia sem kell azt, hogy mi és miért történt, pedig ezzel jelentősen csökkenthető lenne annak kockázata, hogy az eset (esetleg kevésbé szerencsés végkimenetellel) megismétlődjön. Megint csak: 2019 Magyarországán semmilyen jogszabály nem kötelezi erre a munkaadókat.
Miként arról is csak beszélgetés szintjén van szó, hogy kötelező munkáltatói baleset- és felelősségbiztosítás vezessenek be. Pedig egy olyan balesetveszélyes műfajban, mint az építőipar, azért ennek igencsak lenne létjogosultsága.
Írta: Csák Gyula
Nemzetiségi önkormányzati választások
és Európai parlamenti választás
