Második magyar csapatként játszik a Fradi a BEK/BL-ben a Vallettával: 1980-ban a Honvéd 11-0-s összesítéssel lépett túl a máltaiakon, a Fradi most kisebb különbségű sikerrel is megelégedne.
Forrás: Bánkúti Sándor
Úgy emlékszem arra a két találkozóra, mintha nem is 39 éve, hanem tegnap lett volna – kezdte mesélni Esterházy Márton, aki mindkét partin betalált. – Nemcsak az odavágó 8-0-s eredménye miatt él élénken bennem az a párharc, és még csak azért sem, mert itthon egyszer, kint kétszer voltam eredményes, hanem mert Máltán kaviccsal kevert, földes pályán futballoztunk.
Mára már sokat változott a helyzet Máltán is. Edzőközpontok, minden igényt kielégítő stadionok épültek, és a csapataikat sem lehet nyolc góllal hazaküldeni, kézlegyintéssel elintézni.
– Nem egy könnyű kis játszadozás lesz ez a Fradinak, az biztos – magyarázta az esélyeket Esterházy. – Habár az is igaz, a Valletta ma sem egy Real Madrid vagy Liverpool. De meg kell majd küzdeni ellene. Ugyanakkor, ha a Fradi hozza a Ludogorec elleni formáját, akkor nem lesz baj. És ha tetszik, ha nem, ki kell mondani: kötelező a továbbjutás! Ha sikeres akar lenni a csapat a nemzetközi kupában, akkor az ilyen ellenfeleket le kell nyelni. Mert, ha a Valletta megakad a torkán, akkor nincs mit keresnie a nívós mezőnyben.
