Noha a pápa cáfolta a lemondási szándékáról télen szárnyra kelt híreket, sokan rebesgetik, hogy ez nem kizárt. John L. Allen az egyik legismertebb Vatikán-szakértő egy írásában már az utódjelöltekről értekezett. Szerinte tizenegy jelölt van, de közülük három az igazi esélyes.
Angelo Scola bíboros, Milánó érseke:
Előnye: A volt teológiatanár a Vatikán legerősebb gazdasági szervezeteinek az embere, hatalmas anyagi támogatókkal a háta mögött. XVI. Benedek egyik „kedvence” és a Vatikán két legújabb projektjének, az Új Evangéliumnak és az iszlám felé való nyitást szorgalmazó Oázisnak a vezetője. Ismerői szerint II. János Pál karizmája és XVI. Benedek agya ötvöződik benne.
Hátránya: Az olasz bíborosok irigyek rá, s ahol lehet keresztbe tesznek neki. A lombardiai egyházi korrupció alaposan megtépázta tekintélyét, s noha már 70 éves, vezetői tapasztalata nincs.
Marc Ouellet bíboros, a Püspöki Kongregáció prefektusa
Előnye: Hihetetlenül intelligens, igazi kozmopolita: a kanadai francia központban, Québecben nőtt fel, Ausztriában és Németországban tanult, Kolumbiában voltmisszionárius. Óriási tapasztalata van, hisz a Vatikán „szamárlétráját” végigjárta. Ő lenne az első újvilági pápa, vele megszakíthatnák az európai dominációt a Vatikánban.
Hátránya: Ratzinger fotókópiájának tartják, de XVI. Benedeknél kevésbé vállalkozó szellemű. A reálpolitikától idegenkedik, csak az imádságban és az igaz hitben hisz.
Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Egyházak prefektusa
Előnye: Tatpasztalt diplomata, kiváló egyházi menedzser, öt éven át a Szentszék államtitkár-helyettese volt. Kemény, de politikai szempontból mérsékelt, a kompromisszumok embere. Argentína szülötte, de olasz származása megnyugvás az európai lobbinak.
Hátránya: Azt mondják róla, hogy jobb lenne államfőnek, mint pápának. A keleti egyházak befolyása igen csekély a Vatikánban.
