A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: bíróság) 20 ezer eurós kártérítés kifizetésére és a perköltségek megtérítésére kötelezte Szlovéniát hat „kitörölt” személy ügyében folyt perben.
A bíróság kedden másodfokon is megerősítette, hogy Szlovénia jogtalanul járt el, amikor 1992. február 26-án 25 ezer 671 nevet törölt a nyilvántartásból, köztük azt a hat emberét, akik 2006-ban a strasbourgi bíróságon pert indítottak az állam ellen, és azt 2010-ben első fokon meg is nyerték. A „kitöröltek” szinte kivétel nélkül a jugoszláv tagköztársaságok, szlovén állampolgársággal nem rendelkező polgárai voltak, akik Szlovénia önállóságának kikiáltása után polgárjogi értelemben afféle vákuumba kerültek, miután egyszerűen törölték őket a nyilvántartásból – számolt be a Magyar Szó.
A kedden született ítélet kimondja, hogy Szlovénia az emberi jogok európai konvenciójának 8. és 13. szakasza ellen vétett, továbbá megszegte a jogvédelemre való jogot, ezenkívül diszkriminációt követett el. A strasbourgi testület egyben arra kérte Szlovéniát, hogy a többi jogfosztott ügyében is intézkedjék és fizessen kártérítést nekik.
A kormány a bíróság döntését jellemző módon kitérő válasznak beillő módon kommentálta, mondván, tanulmányozni kell a vaskosnak mondott jogi anyagot, aztán levonni a konzekvenciát. Matjaž Hanžek, korábbi jogvédő azonban amondó, hogy az állam e bírósági döntéssel piros lapot kapott, amiért sem az előző, sem a jelenlegi kormány nem tett semmit a probléma rendezése érdekében. Hanžek már nyolc évvel ezelőtt figyelmeztetett erre, és rámutatott a lehetséges következményekre is. „1992-ben kezdődött az állandó lakhely törlésével. Ilyesmit egyetlen volt jugoszláv köztársaság sem követett el, még Milošević Szerbiája sem. Aztán minden kormány következetesen szőnyeg alá söpörte az ügyet. Így jutottunk el eddig – vélekedett Hanžek.
