A dánok komolyan veszik a környezetvédelmet. Koppenhága, az 1,2 millió lakosú dán főváros terveik szerint 2025-re a világ első szén-dioxid-mentes nagyvárosává válik.
A kormányok ugyan arra kötelezték el magukat, hogy nem engedik két fok fölé nőni az hőmérséklet-emelkedést – csak így lehet elkerülni a klímaváltozás vészes következményeit, az ivóvízhiányt, a tengerszint-emelkedést és a szélsőséges időjárást –, a Föld átlaghőmérséklete mégis jóval nagyobb lesz a tervezettnél.
A kulcskérdés tehát az energiaellátás, s ebben jár élen a dán metropolisz. Elviekben ezt már meg is oldották: szél, biomassza és bioüzemanyagok biztosítják az ellátást. Ez lehetővé teszi majd, hogy a város 2,5 millió tonnával csökkentse éves szén-dioxid-kibocsátását, és a zöldenergia-ipar a főváros növekedésének motorja legyen. Koppenhága egyébként már három évvel korábban elérte a meghirdetett középtávú célját, hogy 2015-ig a szén-dioxid-kibocsátást a 2005-ös szint 20 százalékára csökkentse. A második cél elérése viszont nehéz lesz.
A koppenhágai kikötő közelében fekvő Middelgrunden szélpark húsz kereke, negyven megawattos kapacitásával máris negyvenezer háztartásnak szolgáltat elég villamos- energiát a fővárosban. A part menti szélturbinák már 2010-ben az ország teljes áramszükségletének a 25 százalékát termelték. Nem véletlen, hogy a kormány tervei szerint 2020-ban a szélenergiának kell adnia az összes megtermelt áram felét. Emellett a kabinet a nap-, a biomassza és az ár-apály energia termelését is támogatja.
A megújuláshoz természetesen a dánok is kellenek. Márpedig az ott élők abszolút partnerek ehhez. Ez a kerékpáros kultúrában és infrastruktúrában a legnyilvánvalóbb. A koppenhágaiak több mint egyharmada használ biciklit az ingázásra mindennap. A koppenhágai városi hatóságok okkal indíthatták be tehát az úgynevezett kerékpár szuper főútvonalak kiépítését. Az első ilyen útvonal – áprilisban nyitották meg – Koppenhága belvárosát a 22 kilométerre fekvő Albertslund külvárossal köti össze.
További huszonöt ilyen főútvonalat terveznek, ezzel a szén-dioxid-kibocsátást évente hétezer tonnával csökkentik majd. A dán főváros kikötőjének vizét úszásra alkalmas tisztaságúvá is kívánja tenni. Az elgondolás alig húsz évvel ezelőtt még abszurdnak tűnhetett, de ma már valóság. Napjainkig a nagyváros csatornarendszerének korszerűsítésével a víz minősége annyira javult, hogy már 2002 óta számos nyilvános kikötői fürdőhely nyílhatott meg. Ezek a kikötői fürdők Koppenhága turistacsalogató nevezetességeivé váltak.
