Az Ampera az első kiterjesztett hatótávú elek-tromos autó. Kerekeit mindig villanymotor hajtja, aminek teljesítménye lenyűgöző. Az új Opelt igazi élmény vezetni.
Autós újságírói pályafutásom 15 éve alatt kevés olyan kocsival találkoztam, mely akkora élményt jelentett volna, mint az Ampera. Persze, ünnepélyes pillanat volt beülni az első hibridbe, a Toyota Priusba, s gyerekkori álom valósult meg amikor egy Porsche volánját bízták rám, no és ámulatba ejtett a Subaru Impreza is. Voltak Ferrarik, s más nagy teljesítményű autók, de talán az idő múlásának is köszönhető, hogy már szívesebben ülök egy halkan surranó, költséghatékony, a környezetre kevésbé ártalmas autóba.
Az Ampera zseniális, nincs rá jobb szó. Már a megjelenésével is lenyűgözi környezetét, soha annyian nem néztek meg tesztautót, mint az Amperát – többen még fotózásra is megállítottak, annyira csodálták. Pedig kívülről nem is látszik az a 21. századi technika, amit az áramvonalas forma rejt. Az Ampera az első kiterjesztett hatótávú elektromos autó. Kerekeit mindig villanymotor hajtja: a 16 kWh kapacitású, konnektorról tölthető lítium-ion akkuval táplált 150 lóerős hajtómű 40–80 km hatótávot tesz lehetővé zéró emisszióval – a tereptől, a vezetési technikától és a hőmérséklettől függően.
Kiterjesztett hatótávú módban – amely automatikusan aktiválódik, ha egy bizonyos érték alá csökken az akku feszültsége –, finoman belép a generátorként szolgáló benzines motor, s áramot fejleszt a hajtó elektromotornak. Ennek segítségével akár 500 kilométert is megtehetünk egy töltéssel. Nem is akárhogyan. Egy pillanatig nem kell a forgalomban óvatoskodnunk, az elektromos motor teljesítménye lenyűgöző: minden sebességről azonnal reagálva hihetetlenül gyorsul, az előzés városban vagy országúton sem okoz problémát.
A gyári adatok szerint 169 km/h sebességnél leszabályzott autóval bátran lehet hosszabb utakra is indulni, hiszen az akku lemerülése gyakorlatilag csak a műszerfalon megjelenő ikonokból derül ki, az autó ugyanúgy megy tovább, mint egy „normális” járgány. Ha már a műszerfalról esett szó, érdemes megemlíteni az utasteret is. Igaz, hogy az Ampera csupán négyszemélyes, de az fejedelmi. Az egészet áthatja a hi-tech-érzés, miközben komfortos és csendes. Ráadásul a csomagtér is megfelelő méretű, igaz, azért ez nem egy kombi modell.
Tapasztalataim szerint egy-egy új autó megalkotásánál a gyártók folyamatosan kompromisszumokat kötnek: hol a gyártási költségek, hol a marketingesek szólnak bele a végső modell kialakításába, de szerencsére ez az Ampera esetében nincs így. Még az autó menettulajdonságaira is sikerült odafigyelni, a futómű a hazai rossz utak behatásait is remekül dolgozza fel, és nagyobb tempónál sem kell szégyenkeznie. Az Ampera megérdemelten nyerte el a 2012-es Év Autója címet, illetve további félszáz elismerést, díjat, mert valóban egy olyan járműről van szó, mely a jövő lehetőségeit mutatja. Le a kalappal a GM mérnökei előtt!
