Nagyok a közüzemi költségek, így egyre többen próbálják függetleníteni magukat az energiaszolgáltatóktól. A sörösdobozból készült napkollektortól kezdve a biciklivel termelt áramig és a pillepalackos hőerőműig sokféle ötletet kipróbálnak.
Sándor István pásztói ezermester elhatározta: önellátó lesz. Azóta háztartása nagy részét ellátja napenergiával, amelyet egy speciális, sörösdobozokból készült napkollektor segítségével nyer. A szomszéd településnek is segít: itt a közmunkások az általa tervezett, napenergiával működő gyümölcsaszalóval dolgoznak. Ahol pedig már kikapcsolták az áramot, ott szobakerékpárral oldja meg a világítást.
– Amikor pár éve az oroszok majdnem elzárták a hazánkba érkező gázvezetéket, úgy döntöttem, függetlenítem magam az energiaszolgáltatóktól – mondja Sándor István. – A sörösdoboz jól elnyeli a hőt, ebből készítettem a napkollektoromat, amely alkalmas arra, hogy tavasztól őszig, amíg van napsütés, ellássa a házunkat meleg vízzel. A hidegebb napokon fűteni is lehet vele. Nagyobb villanyszámlát csak a téli hónapokban fizetünk, amikor megy a villanybojler, és ez azért jelentős megtakarítás.
A berendezés kisebb változatát vittem át Mátraverebélyre, ahol a helyi közmunkaprogramban dolgozók ennek segítségével készítenek aszalt gyümölcsöt, szárítanak zöldséget, teát. Azért, hogy egy szegény családon segítsek, ahol a kisfiú gyertya mellett tanult, olyan szerkezetet is készítettem, amely kiszuperált szobabiciklivel termel áramot. Tíz perc pedálozás után 1 wattos LED-izzóval egy órán keresztül lehet vele világítani. Télen energiatakarékos fagázkazánnal fűtök – meséli büszkén István. Szerinte évente akár a villanyszámla 80 százalékát is megspórolhatja az, aki valamilyen alternatív energiaforrást használ otthonában.
Devecseri Gábor is napenergia segítségével szerette volna csökkenteni a rezsiköltségét, ám a napkollektor-berendezések számára túl drágák voltak. Ezért egyedi fejlesztésbe fogott, és ő is, akárcsak Sándor István, meglévő, bárki számára elérhető hulladékból alkotta meg saját „hőerőművét”.
– Abban, amit papírra vetettem és amit elkészítettem, nincs semmi korszakalkotó – szerénykedett Gábor a Borsnak. − Meglévő anyagok szokatlan, de ésszerű kombinációja, ami azok számára is elérhetővé teszi a napenergia hasznosítását, akik képtelenek százezreket áldozni erre a célra.
A rendszer lényege, hogy az eredetileg öntözésre tervezett fekete KPE csöveket beburkolom pillepalackokkal, és ezek egymásba kapcsolásával mesterségesen hozok létre üvegházhatást. A benne keringő víz fölmelegszik, és átadja a meleget. A pillekollektort meleg víz elôállítására használhatjuk. Továbbfejlesztett, kifordított tejesdobozokkal bélelt változatával 55 fokot tudtunk elérni – nyilatkozta a módszer feltalálója.
– Rengeteg hő elillanhat az elégtelenül szigetelt tetőn vagy akár a padlón keresztül, a nyílászárókról nem is beszélve! – vélekedik Szabó Gyula. – Nem kell feltétlenül drága megoldásokra gondolni. Az egyszerű szilikonos szigetelőszalag is kiváló az ajtóknál, ablakoknál. Ahol van természetes fény, ne világítsunk feleslegesen, másutt használjunk LED-lámpákat. Ezután jöhetnek a különféle napkollektorok, napelemek, hosszú távon mindkettő megtérül. Én itthon egyébként cserépkályhával fűtök, és vigyázok arra, hogy hidegben is csak egy percig szellőztessek: egy rövid kereszthuzatnál ugyanis nem hűlnek át a falak.
Meríthetünk ötleteket
Külföldön is vannak aranykezű ezermesterek: az amerikai Mike Marohn házilag barkácsolt szélturbinát, amely bádoglemezek, rozsdamentes lemezek, epoxigyanta ragasztó és speciális, erős neodímium mágnes segítségével működik. A turbina 150-200 wattot termel. A feltaláló a meleg víz előállítására javasolja.
Vízszivattyú helyett visszatérhetünk a hagyományos kerekes kúthoz vagy annak egy speciális változatához: a kútba két, 6-8 cm átmérőjű csövet vezetünk, amelybe egy végtelenített láncot teszünk, az egyik cső felső részére pedig egy csapot illesztünk. A láncra 3-4 centi átmérőjű keménygumi-korongokat fűzünk, ez pedig két csigán forog lent a kútban és fent. A felső csigát egy hajtókarral kézzel megforgatva a korongok kiemelik a vizet.
Futónövényekkel (repkénnyel, vadszőlővel vagy lila akáccal) is szigetelhetjük a falat, ez akár 30 százalékos energiamegtakarítást eredményez. A déli-délnyugati ablakok elé lombhullató fákat érdemes ültetni, amelyek beengedik a téli napot, nyáron viszont árnyékolnak.
A padlást vastag nádfonattal lehet környezetbarát módon szigetelni.
