Az ötvenen felüliek emlékezetében kultikus szórakozóhelyként él, a fiatalabbak azonban már csak egy lerobbant építményt látnak a budai Várbazárban. Most újjáépül a gyönyörű műemlék.
A Várkert kulturális negyeddé alakul át 2014 márciusáig. A Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent kormányhatározat szerint a Középülettervező (Közti Zrt.) terveit fogadták el, és az egykori Ifiparkot hat és fél milliárd forintért építik át. A pénz teljes egészében uniós forrásokból származik. A kormány azt reméli, hogy nemzetközi viszonylatban is jelentős, különleges vonzerejű turisztikai célpont lesz a kulturális központ.
A Várkert Bazárt Ybl Miklós tervei alapján 1875 és 1883 között építették, így lezárva a Várkert Duna felőli oldalát. Árkádsorai alatt akkor üzletek kaptak helyet. Működött itt tanműhely, és itt volt látható a Történeti Arcképcsarnok. Stróbl Alajos volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermet tudhatott magáénak. A második világháború során súlyosan megrongálódott az építmény.
1961-ben annyira rendbe hozták, hogy szabadtéri szórakozóhely nyílhasson itt, ami 1984-ig működött Budai Ifjúsági Park – vagy ahogyan a fellépők és a fiatalok egyaránt emlegették – Ifipark néven. Kezdetben csak öltönyben és nyakkendőben engedték be a fiatalokat, a fiúkat csak rövid hajjal, így próbálván gátat vetni a Beatles-korszak és a hippimozgalom betörésének. Ez persze csak ideig-óráig sikerült: a hely az ifjúság lázadásának szimbóluma lett, és a korszak legnépszerűbb zenekarai rendeztek itt legendás bulikat: a Scampolo, a Korál, a Piramis, a Bergendy, a Gemini, a Hungária, a Kex és mások. 1980-ban az Edda Művek koncertje előtt a park kőkerítése ráomlott a közönségre, ezután az Ifipark már csak ideiglenesen nyitott ki, majd 1984-ben végképp bezárt. Azóta legfeljebb az életveszélyes omlásokat elhárító állagmegóvás folyt, illetve folyik jelenleg is az épületen.
A tervezett felújítás után 7985 négyzetméternyi épület és tizenháromezer négyzetméternyi kert és udvar várja majd a látogatókat. A felszín alatt kulturális rendezvényterek, az egykori funkciót idézve műtermek és szobrászműhelyek, kiállítótermek lesznek. Szabadtéri színpadok, mélygarázs, éttermek is helyet kapnak a komplexumban. Becslések szerint évente kétszázötvenezer látogatót csalogathatnak a legendás műemlékhez. Azt, hogy ez milyen bevételekkel járhat, a Magyar Turizmus Zrt.-nél a Bors kérdésére nem tudták megmondani: a jövő évi stratégiával vannak elfoglalva, 2014 túl messze van.
Komár László nosztalgiával gondol vissza az Ifiparkra
– Ezen a képen, ami 1968-ban készült, a Scampolóval nyomom. Ez volt az első olyan magyar amatőr beatzenekar, amely rock and rollt játszott. 1961-ben jött létre a Földmunkagép Vállalatnál dolgozó fiatalokból – mondja Komár. – A nézőcsúcsot sokáig mi tartottuk 12 500 fővel, amit később a Piramis döntött meg. Azt az ezüst pecsétgyűrűt, ami a fotón a kezemen látható, egy rajongómtól kaptam, de sajnos 1992-ben Füreden beleesett a vízbe. Akkoriban nemcsak nekünk, hanem a közönségnek is kötelező volt az öltöny, nekem ez az egy volt.
