Zöld, kicsi emberkék helyett baktériumok és az élet feltételeihez elengedhetetlen molekulák nyomait kutatja a „Kíváncsiság” nevű Mars-járó szonda, amely tegnap landolt a vörös planétán. A 2030-as években talán az ember is a Marsra léphet.
Minimum két éven keresztül fog barangolni a Mars bolygó felszínén az a hatkerekű marsjáró, amely magyar idő szerint tegnap 7 óra 32 perckor landolt a vörös planétán a 155 kilométer átmérőjű Gale-kráter belsejében egy öt kilométer magas hegy szomszédságában.
A Curiosity (magyarul „Kíváncsiság”) névre keresztelt űrkocsi minden bizonnyal az emberiség történelmének eddigi legdrágább autója: a projekt eddig két és fél milliárd dollárt emésztett fel. De a java még csak most jön. A Föld történetének eddigi legfejlettebb kutatórobotja és
kezelőlegénysége nem kisebb feladat előtt áll, minthogy bebizonyítsák, hogy a Marson korábban létezett élet.
A Curiosity űrszondát tavaly november 26-án bocsátották 570 millió kilométeres útjára, de a tudósok igazán csak tegnap reggel kezdték el rágni a körmeiket. Ugyanis – mondhatni – a landoláson múlt az egész akció sikere.
A tudósok végigrettegték azt a hét percet, amíg földet, pontosabban Marsot ért a szonda. Nem csoda tehát, hogy örömmámorban törtek ki, amikor kiderült, a landolás sikeres volt –magyarázta Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület (MCsE) főtitkára a Borsnak. Az elkövetkező pár napban a kutatók először elemenként ellenőrzik a kutatórobot minden berendezésének megfelelő működését, majd ha mindent megfelelőnek találtak, elkezdődik a kutatás.
A korábbi missziók során is ért el csodás eredményeket a NASA, de a Curiosity korszerűbb, nagyobb, gyorsabb, és sokkal okosabb, mint elődei. Rendkívüli lehetőségek rejlenek ebben az eszközben – folytatta Mizser Attila. – Fő feladata az élet nyomainak kutatása a bolygó felszínének tüzetes vizsgálata során. Főként a talaj, a kőzeteket és a sziklákat fogják górcső alá venni – sorolta a szakember. Az eddigi Mars-látogatások során fagyott és cseppfolyós állapotban is találtak vizet. A feltételezések szerint talán évmilliárdokkal ezelőtt, de lehettek olyan feltételek a Marson, amelyekben meg tudta vetni a lábát az élet. A bolygón azonban most embertelen körülmények, sivatagi állapotok, és olykor mínusz 90 fokos hideg uralkodik. Ennek ellenére lehet, hogy pár éven belül már embert is küldenek a Marsra.
– Az Amerikai Egyesült Államok történelmet írt a Marson. Gratulálok és köszönöm minden férfi és nő munkáját, aki hozzájárult ehhez – üdvözölte Barack Obama elnök a NASA munkáját. Charles Boden, az amerikai űrkutatási hivatal vezetője közölte: a Curiosity sikeres leszállása fontos lépést jelent annak irányába, hogy a 2030-as évek közepén ember léphessen a vörös bolygó felszínére.
A mintagyűjtés folyamata
Az űrszondán található kamerák egy része azért felel, hogy a lehetséges akadályokat és veszélyeket felismerje a Curiosity útjában. A többi a tájképet és a lehetséges vizsgálandó mintákat fürkészi. A vizsgálatra kiválasztott kődarabokat egy lézernyalábbal jelöli meg, továbbá mikroszkópos kamerával is közelről megvizsgálja. A robot kefék és fúrók segítségével vesz mintákat a kőzetekből, majd azokat a fedélzeten található minilaborokban elemzi.
