A magas embereknek könnyebb az életük. Nemcsak a ma-gánéletben, hanem a munkában is előnyre tehetnek szert alacsonyabb társaikkal szemben, főleg, ha politikusok.
Számos tanulmány bizonyítja, hogy már az ősemberek is azt választották meg vezetőnek, aki a többiek fölé emelkedett, vagy ügyességben, vagy pedig magasságban. A magas vezérekben ugyanis jobban megbíztak, mint az alacsonyakban. Alapvetően ez a tendencia ma sem változott, a magas politikusokat jobban elfogadják az emberek. Nem kell feltétlenül óriásnak lennie a jelöltnek, elég, ha az országos átlag, vagy legalább ellenfele fölé magasodik.
A nyugati országok ezt jól példázzák. Mariano Rajoy spanyol kormányfő például 190 centiméterével a többiek fölé emelkedik, de nem sokkal marad le tőle Stephen Harper kanadai miniszterelnök (188 cm), illetve Barack Obama amerikai elnök és David Cameron brit kormányfő sem. Mindketten 185 centiméter magasak. Bár Francois Hollande francia államfő csak 170 centiméteres, ha hozzávesszük, hogy a mindössze 165 magas Nicolas Sarkozyt győzte le az elnökválasztásokon, akkor már érthető a sikere.
Orbán Viktor miniszterelnök nem számít kimondottan magasnak, 174 centiméterével viszont a biztos középmezőnyben, az átlagban található. A lista hátsó felében viszont kissé meglepő adatokat is találhatunk. Oroszországnak nincsenek kimondott óriásai, Vlagyimir Putyin jelenlegi elnök például 170 centi, míg Dimitrij Medvegyev miniszterelnök 163 centiméterével igencsak kellemetlenül érezheti magát, ha mondjuk Obamával szemtől szembe, állva akarna beszélni.
Az egyik legkisebb hivatalban lévő politikai vezető az iráni miniszterelnök, Mahmúd Ahmadinezsád, aki mindössze 157 centiméter. Erről persze az iráni sajtóban soha egyetlen cikk sem jelent meg.
A washingtoni egyetem egy korábbi kutatásában egyébként megállapította, hogy a valódi hatalommal rendelkező emberek sokkal magasabbnak érzik magukat, mint amekkorák valójában. Így már érthető, hogy a lista hátsó felében végzettek miért ragaszkodnak foggal-körömmel a posztjukhoz.