Az unió egyik legpesszimistább népe a magyar – ez derül ki a Gallup nemzetközi felméréséből. A közvélemény-kutató intézet arra volt kíváncsi, hogy miként érzékelik gazdasági helyzetüket az Európai Unió állampolgárai. A felmérésen a magyarok a lista alján végeztek, csak a bolgárok érzik rosszabbul magukat nálunk.
A magyar válaszadók 12 %-a vélte úgy, hogy jelenleg jól él, de legalábbis boldogul, és bizakodóan tekint a jövőbe. A többség, 56 % azt válaszolta, hogy küszködik, ha nehezen is, de azért még éppen elboldogul, 32 % azonban szenved, gyakorlatilag kilátástalan helyzetben van. Ennél rosszabb mutatókat csak Bulgária tudott felmutatni (10 % jól él, 51 % küszködik, 39% szenved). Még a gazdaságilag hasonló helyzetben lévő Romániában (25%, 48%, 27%) és Lengyelországban (24%, 63%, 12%) is bizakodóbbak az emberek. A mostani eredményeket egyébként összevetették a 2008-as adatokkal. Ebből kiderül, hogy rosszabbul élnek a magyarok, mint négy éve, akkor még kicsivel több, mint 13 % mondta, hogy jól él.
A legjobban a dánoknak megy, náluk 71 % él jól, 27 % küszködik és mindössze 2 % nyilatkozta, hogy nem tud megélni. Megkérdeztük a Kormányszóvivői Irodát is, hogy mit szólnak az eredményhez, de azt a választ kaptuk, hogy a kormány nem kommentál közvélemény-kutatásokat.
A puszta számok ugyanakkor nem biztos, hogy a valós képet mutatják. Legalábbis a pszichológus ezt mondja. – Hagyományosan panaszkodó nép vagyunk, tele pesszimizmussal. Alábecsüljük a lehetőségeinket – vélekedik Lovas Zsuzsa. A szakember szerint ugyanakkor az utolsó előtti helyezésünk a sorozatos csalódások eredménye is.
– A rendszerváltás előtt még a legvidámabb barakként emlegettek minket, ami itt, Kelet-Közép-Európában nem is állt messze a valóságtól. Ha pedig valaki az élről csúszik le, sokkal drámaibban éli meg a helyzetet, mint az, akinél nem volt ilyen hatalmas a változás. A magyarok nagy része nemcsak a rendszerváltásban csalódott, hanem a politikusokban is. A pszichológus kérdésünkre, miszerint mi az oka annak, hogy két teljesen azonos anyagi körülmények között élő család merőben másképpen ítéli meg a saját helyzetét, azt mondta: a személyiségjegyeken túl a neveltetésen is múlik, ki mennyire elégedett az életével. Akit csak az anyagi javak tesznek boldoggá, másként látja magát, mint az, aki örül a boldog párkapcsolatának vagy a gyermekeinek.
A Big Mac-index is igazolja
Bár a felmérés alapvetően az emberek érzetén alapult, a puszta számok sem mutatnak eltérést. Az életszínvonalat legjobban a Big Mac-index alapján lehet összehasonlítani, amely azt mutatja meg, hogy egy adott ország átlagos lakosának hány percet kell ledolgoznia egy ottani hamburgerért. A svájci UBS Bank adatai alapján nem állunk túl fényesen. Magyarországon egy Big Mac 870 forintba kerül, ehhez pedig 49 percet kell dolgoznia egy átlagos magyar munkásnak. Ugyanez Dániában 16, Bulgáriában és Varsóban 36, Bukarestben pedig 57 perc. Ezek alapján tehát a magyarok valóban pesszimisták lehetnek.
