Vicces, néha már-már bizarr nevet visel néhány magyar falu. A helyiek nem törődnek a gúnyolódókkal, inkább annak örülnek, hogy a turistákat vonzzák a különleges hangzású településnevek.
Az interneten több blogon is olvasható, hogy különleges kirándulássorozatra invitálják az embereket. A cél: a vicces helységnévvel rendelkező települések felfedezése, látogatás Pornóapátiba, Bugyira, Hugyagra vagy éppen Herédre. A helyiek közül van, akit bosszant, ha mosolyognak faluja nevén, de legtöbben büszkék, hogy ezeken a településeken élhetnek.
- Pornóapáti jól tenné, ha a helységnévtáblái alá korhatárkarikákat illesztene. Mégpedig olyanokat, amelyekbe a 18-as számot írták – poénkodott a televízióban egy humorista. A pornóapátiak nem sértődnek meg ezen, hozzászoktak, hogy a falu nevével tréfálkoznak.
– Igen, mi vagyunk a szexfalu – legyintenek. Pedig a négyszáz lelkes Vas megyei község nevének semmi köze a pornóhoz. A települést német ajkú lakói Pernaunak hívták, innen ered a magyar neve. Akad olyan lakosa a falunak, akit büntetéstől mentett meg a furcsa hangzású helységnév.
– Nem volt világítása a kocsinknak, és megállítottak a rendőrök. Nézegették a jogosítványt, a lakcímkártyát, és el kellett mesélnünk, milyen ez a falu. Végül elengedték a büntetést, annyira tetszett nekik a dolog. Sokan – még külföldiek is – direkt Pornóapáti felé kerülnek, hogy fényképezhessék egymást a helységtábla alatt.
Névváltoztatást akart Ondód lakossága
Debrecen egyik külterületét nevezik Ondódnak, amiről szinte mindenkinek egyből a férfi hímivarsejt jut az eszébe. Pedig az elnevezés a honfoglalásra tekint vissza: az Ond és Kondu törzsek nevéből alakult. Az idősebbek büszkék több száz éves településükre, amely egykor tanyavilág volt.
– A nyolcvanas évektől fedezték fel a területet, sokan költöztek ki a városból, mert olcsó volt a telek. Őket kezdte el zavarni a félreérthető helységnév, a mai napig többen titkolják, hol élnek. Volt olyan időszak, amikor inkább megváltoztatták volna a városrész nevét – mondja Papp József helytörténész.
Végül a történelmi hagyományok miatt maradt Ondód, a kitelepültek is megszokták. Néhány humormorzsa azért tovább él: az Ondódra tartó buszjáratot a környékbeliek csak spermajáratként emlegetik.
.
Bugyi, az ötezer fős nagyközség Pest megye ékessége. Sokan hiszik, hogy a fehérneműről kapta a nevét, de már a XIV. század óta így hívják – és a női alsó akkor még sehol nem volt. Az első írásos említés 1346-ból való, akkor Bwdként jegyezték fel.
– Emlékszem, gyerekkoromban ciki volt elmondani a táborban, honnan jöttem. Azzal csúfoltak, hogy gatyafaluból – mondja Gálné Erika, aki ma a helyi vadászkastély tulajdonosa. Büszke rá, hogy sokan akarnak Bugyin megszállni és házasodni.
Az ott élőknek teljesen természetes a település neve.
– Azt is megszoktuk, hogy célpontjai lettünk azoknak a turistáknak, akik végigjárják a tréfás nevű településeket. Még Hollandiából is jönnek minden évben Trabanttal, és nem tudnak betelni a Bugyi névvel – meséli Nagy András Gábor, Bugyi alpolgármestere.
Heréd örül, hogy megénekelték
Heréd sem kerülheti el a nevével kapcsolatos csipkelődéseket. Pláne, hogy egy időben csupán Herének hívták a Heves megyei községet.
– Ez azért nem tetszett a lakosoknak, mert a méheknél a here dologtalan, és nálunk szorgalmas emberek élnek – mondja a polgármester, Kómár József. – A nevünk inkább a lóherére, a szerencsére utal.
– Heréden lakom, és amikor elmondom valakinek, mindig azt a választ kapom: az enyémen biztos nem – meséli mosolyogva egy helyi lakos. Heréd büszke is rá, hogy belekerült Polgár Peti Településdalába, amely egy csokorba gyűjti az ország különös hangzású településneveit: „Ezelőtt Tétről indultam, és Bugyin át Sáriba jutottam. Tökön egy kicsit megpihentünk, Mogyoród után Herédre mentünk. Na, mi jön most, találd ki, előttünk Pornóapáti.”
