Elhalasztotta a döntést a Kúria az OTP ellen jogerősen pert nyert Kásler Árpád ügyében, és az Európai Unió Bíróságához fordult. Kásler szerint ezzel elismerte a deviza alapú szerződések érthetetlenségét.
A hitelt felvevőknek húsz percük volt, hogy értelmezzék azt a szerződést, ami az ország élvonalbeli bíróinak nyolc hónap alatt sem sikerült – mondja a Borsnak Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke.
Kásler jogerősen pert nyert az OTP Bank ellen azt kifogásolva, hogy vételi árfolyamon folyósították, de eladási áron kérték vissza a devizában számolt, ám forintban adott hitelt.
A bank felülvizsgálati eljárást kért, a Kúria pedig tegnap bejelentette: az Európai Unió Bíróságától kér állásfoglalást.
A jogerős ítéletben azt mondták ki, hogy tisztességtelen a deviza-hitelszerződés azon rendelkezése, amely szerint a folyósítás és a törlesztés elszámolása más árfolyamon történik. A bank felülvizsgálati kérelmében viszont arra hivatkozott, hogy e rendelkezés tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja.
A Kúria az Európai Unió Bíróságának gyorsított előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte. Az unió bíróságától a Kúria bizonyos fogalmak és az uniós joggyakorlatban alkalmazott korábbi döntések értelmezését kérte.
– A Kúria kimondatlanul ugyan, de elismerte, hogy ezek a szerződések érvénytelenek. A törvény szerint ugyanis ha egy szerződési feltétel nem világos, akkor az semmis. Márpedig sokévi pereskedés után Magyarország Kúriája sem tudta ezeket értelmezni, hiszen akkor nem várna az Európai Unió Bíróságára – vélekedik Kásler Árpád.
– Meglepett a döntés. Az ügy négymillió devizakárosultat érint, ennyien kérhetnék vissza a törvénytelenül beszedett pénzt, s fizethetnék a részleteiket a jövőben azon az árfolyamon, amelyiken a hitelt folyósították. Ez a jogállam megcsúfolása. Várhatóan háromnegyed év múlva dönt az Európai Bíróság, s aztán újra a Kúria. De mi lesz addig a végrehajtásokkal, amíg le nem zárul az ügy? Én hiába kértem a jogerős ítélet végrehajtását, azt a Kúria felfüggesztette, ám a tömegeket érintő, nem egy esetben kilakoltatással járó végrehajtásokat nem. Ezúton kérem a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét, ne állítsanak ki végrehajtási záradékokat, amíg az ügy végére pont nem kerül! –hangsúlyozza a BAÉSZ elnöke.
A bankszövetségnél azt mondták, nem foglalhatnak állást olyan kérdésben, ami egyetlen pénzintézetet érint. A közjegyzői kamara lapzártáig nem válaszolt.
