Az ENSZ közgyűlése még tavaly júniusban nyilvánította a boldogság nemzetközi napjává március huszadikát. Egyben felszólították az ENSZ tagországait, hogy megfelelő módon ünnepeljék is meg a jeles eseményt, mindenekelőtt az oktatásban.
A boldogság nemzetközi napjának ötlete a kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Az ázsiai ország a világon elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság fogalmát lakosai jólétének mérésére, mondván, hogy az többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP.
Vajon jó, hogy már a boldogságnak is külön napja van? – Feltétlenül, hiszen ettől felértékelődik és figyelmet kap a boldogság, amelyre minden embernek szüksége van – mondja lapunknak Nagy Béla. A boldogságszakértő szerint abban az esetben, ha van célja az életünknek, máris boldognak nevezhetjük magunkat.
– Úgy gondolom, mindez nem pénzfüggő. Persze a mai világban erre is nagy szükség van, ám önmagában ettől senki nem lesz boldog. Azt tudnám tanácsolni mindenkinek, hogy vegyen észre egy virágot, egy rá irányuló mosolyt, és kicsivel több időt szánjon szeretteire.
