Minden harmadik egyetemista túlbecsüli saját pénzügyi tudását, ráadásul a többségük nem hajlandó kockázatokat vállalni a befektetéseiben. Többek között ez derült ki egy hazai, több mint kétezer fiatal válaszait elemző felmérésből.
Barna Réka tavaly érettségizett, most kezdett el dolgozni. Fogalma sincs, hogyan fog megélni a fizetéséből, nemhogy befektetéseken törné a fejét.
– Van bankszámlám és bankkártyám. A szüleimmel élek, gyakorlatilag ők tartanak el – vallja be a fiatal lány. – A tőzsdét nem ismerem, és azzal sem tudom, hogyan lehet passzív jövedelemre szert tenni. Igyekszem jól dolgozni, és beosztani a fizetésemet.
A legtöbb fiatal pénzügyi ismeretei eddig terjednek, és nem ők tehetnek róla, vélekedik Alkér Orsolya, a Magánpénzügyi Akadémia alapítója. A szülők a szocializmus idején nem tehettek szert pénzügyi kultúrára, az iskolában pedig szintén nem tanítanak ilyesmit. Pedig legkésőbb 9–10 éves korban érdemes elkezdeni a pénzzel kapcsolatos játékos tanulást.
– A kicsik ma már pénzügyi táborokban és társasjátékok segítségével tanulhatnak – mondja a pénzügyi tanácsadó. – Nem egyszeri felvilágosításra, hanem folyamatos gyakorlásra van szükség, hiszen a pénzkezelés nem csak információ, hanem készség kérdése. A fiatalok azért kerülik a kockázatokat, mert nem tanulták meg kezelni.
Az Állami Számvevőszék több egyetem és közhasznú egyesület bevonásával készített tanulmányt a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi ismereteiről. A több mint kétezer hallgató válaszaiból kiderül, hogy a fiatalok jelentős részének a saját tudásáról alkotott képe, illetve a valós tudása eltér egymástól, ugyanakkor túlnyomó többségük kockázatkerülő a pénzügyi döntések során. Mintegy harminc százalékuk túlértékeli saját pénzügyi ismereteit, és csak tíz becsüli alá. E tekintetben nincsenek előnyben azok, akik gazdasági középiskolában tanultak. Majdnem 80 százalékuk rendelkezik megtakarítással, zömében százezer forint alatti összeggel.
Szopper Zsófia pénzügyi tanácsadóként szerepet vállalt a kutatás banki témájú kérdéseinek összeállításában. Ő is lesújtónak látja a fiatalok pénzügyi kultúráját, az okot pedig szintén a pénzügyi nevelés hiányosságában látja.
– Amíg nem alapítanak családot, nem látnak előbbre két hónapnál – mondja. – Már az általános iskolában oktatni kellene a pénzügyi ismereteket. Másrészt a fiatalokat arra kell ösztönözni, hogy vállaljanak nyári munkát, hogy megtapasztalják, mennyit kell dolgozni egy sportcipőért vagy egy hamburgerért.
Szopper Zsófia szerint tőzsdézni vagy ingatlanba befektetni csak olyan pénzzel szabad, ami nem veszélyezteti az egzisztenciát. Megtakarításra, tartalékra viszont szükség van.
– Érthetetlen kifogás, hogy nem takarítunk meg, mert így is alig jövünk ki a hónap végére. Ha valaki csak napi 170 forintot félretesz, az egy évben már 62 ezer forint. És lehet, hogy csak egy kávéról kell érte lemondania – érvel a pénzügyi szakember. A 21 éves Turcsán Viktor még nem dolgozik, a szülei támogatják. Talán ezért is tartja a zsebében a pénzét, pedig tisztában van azzal, hogy befektetni jobb.
– Minden hónapban kapok egy bizonyos összeget, amit magam oszthatok be. Nincs bankbetétem, se bankkártyám. Kevés megtakarításomat a pénztárcámban tartom. A tőzsdével tisztában vagyok, mert a papám tőzsdézett, de csak kis profittal, én viszont nem próbáltam. Passzív jövedelem, ha veszek egy lakást és azt kiadom, vagy az államkötvény például, de ehhez több pénzre lenne szükség, mint amennyim van.
