Megdöbbentő eredményt hozott az Eurostat felmérése: az Európai Unió 66 százalékos átlagához képest hazánkban a 25–64 év közöttieknek mindössze 37 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, ezzel tök utolsók vagyunk. A Bors az okokat kereste.
Könnyű megtalálni Magyarországot az Európai Unió idegennyelv-ismereti toplistáján, csak a rangsor végét kell nézni. Az Eurostat által végzett felmérés arra kereste a választ, hogy a 25 és 64 év közöttiek közül hányan vallják, hogy legalább egy idegen nyelvet beszélnek.
Míg az élen Litvánia (97 százalék), Norvégia (96 százalék), Lettország (95 százalék), Dánia (94 százalék) és Svédország (92 százalék) áll, s az EU-s átlag is eléri a 66 százalékot, hazánkban 100 emberből mindössze 37-en tudják magukat egy külföldivel megértetni. Lusták lennénk, netán az iskolai nyelvoktatás veszi el a kedvet, vagy egész egyszerűen a lehetőségek korlátozottak?
Dr. Forgács Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének vezetője látja a probléma gyökerét. – Lehet érvelni, hogy könnyű a románoknak, mert a nyelvcsaládjuk révén egyszerûbben megértik az olaszokat, illetve a franciákat, de nem érdemes. Ha a finnugor nyelvrokonságból indulunk ki, kiderül, hogy az észtek és a finnek is sokkal nagyobb számban beszélnek idegen nyelvet, mint mi. Az iskolai nyelvoktatás terén rejlik a probléma.
Peszleg Brigitta nyelviskolai és pedagógiai szakértő is az iskolai nyelvoktatásban látja a hibát. – Az iskola memorizálásra épül, folyamatosan váltogatja a magyar és az idegen nyelvet, és újra meg újra számon kér, osztályoz. Mindezt ráadásul egy olyan helyen és olyan életkorban teszi, amiben az emberpalánta gátlásos. Sokkal szerencsésebb, ha egész kicsi korban, ahogy az anyanyelvünket is, az idegen nyelvet is észrevétlenül sajátítjuk el.
Ha az ember kiskorától megszokja a másik nyelv dallamát, kiejtését, akkor ő is bátrabban megszólal rajta. Az ember fogékonyabb arra, ami érdekli, ha pedig sikerélmény és dicséret is társul hozzá, az még inkább lelkesíti. Arról nem is beszélve, hogy egy teljesen idegen nyelvi környezetben lehet, hogy elsőre, másodikra vagy harmadikra nem érti a hallottakat, de a szövegkörnyezetből megfejti a lényeget. Márpedig a saját felfedezés útján elsajátított tudás sokkal maradandóbb, mint a bemagolás. A rossz nyelvérzék pedig egy olyan tévhit, amivel végleg le kéne számolni – teszi hozzá.
Martin Csaba nyelvtanár is azt mondja, meglepően jó nyelvérzékű magyarokkal találkozik. – Feltehetően az állhat a háttérben, hogy az iskola, az állás vagy a diploma kedvéért sokkal nehezebb megtanulni egy adott nyelvet, mintha a saját magunk kedvéért és öröméért akarnánk elsajátítani. Ráadásul másképp is áll az ember ahhoz az oktatóhoz, akihez nem muszájból jár, mi több, még fizet is a tudás megszerzéséért – magyarázza.
A témával megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, ahol elmondták, a diplomaszerzéshez előírt nyelvvizsga-követelmény terén nincs változás.
