Ha ön 60-61 éves, nős férfi, aki rendszeresen borotválkozik, amerikai és lehetőség szerint a Harvard egyetemre járt vagy legalább ott kutat, akkor máris hatalmas esélye nyílt arra, hogy Nobel-díjas legyen. Erre a következtetésre lehet jutni, ha végigtekintünk a BBC különös összegzésén.
Az elmúlt héten a Svéd Királyi Akadémia minden kategóriában megnevezte az idei Nobel-díj kitüntetettjeit. Ebből az alkalomból különleges tanulmányt tett közzé a BBC, amelynek munkatársai alaposan szemügyre vették az elmúlt 113 év győzteseinek életrajzát.
A felszínesnek cseppet sem nevezhető munka során azt igyekeztek megállapítani, vajon – a kiemelkedő szakmai teljesítményen túl – mi szükséges leginkább ahhoz, hogy valaki elnyerhesse az elismerést – és persze a vele járó milliókat.
Kiderült például, hogy a legtöbb nyertes tavasszal jött a világra, a leggyakoribb születési dátum február 28., május 21. és június 28. Ami a családi állapotot illeti, a házasok elsöprő többsége jelzi, hogy a hivatalossá tett társas kapcsolat bizony doppingolja a zseniket. Hogy azért, mert odahaza odaadó és támogató hátországra lelnek vagy pedig azért, mert a házsártos asszony és a toporzékoló gyermekek egyenesen a laboratóriumokba kergetik a tudósokat? Nos, ilyen részletekre a kutatás már nem terjedt ki.
A jelek szerint azonban a békeharcosok jobban szeretik a függetlenséget, amíg ugyanis a fizikai díjazottak között mindössze hat százalék volt szingli, addig a díj átvétele-kor a Nobel-békedíjasok 31 százaléka nem élt házasságban.
Azzal mindenki tisztában van, hogy az USA óriási mértékben támogatja az innovációt – nem véletlen, hogy a magyar Nobel-díjasok többsége is ott folytatta a díj elnyeréséhez vezető kutatásait. Tehát nem meglepő, hogy a nyertesek 30 százaléka amerikai. Az egész világon mindössze három egyetem dicsekedhet azzal, hogy mind a hat Nobel-díj-kategóriában adott győztest: a Harvard, a Columbia (amerikaiak) és a Cambridge (angol).
Ki tudja, mi okból, de a Nobel-díjasok nagy többsége rendszeresen borotválkozva, jelentősebb arcszőrzet nélkül szerzett hírnevet magának; itt kivételként a felmérés külön kiemeli az 1901-es győztes Wilhelm Röntgent, akit – teljes joggal – nagyszakállasként említ.
Érdekesség, hogy a díjat elnyerők többsége nem (!) hordott szemüveget, amikor a kitüntetést kapta. Ez a megállapítás azért is meghökkentő, mert a díjazottak átlagéletkora 61 év, és közöttük 35 évnél fiatalabbat csak elvétve találunk: nyilvánvaló, hogy egy-egy tudós (író) jelentőségét általában csak egy teljes életmű ismeretében lehet megállapítani.
Ebben a mezőnyben valódi kuriózum Sir William Lawrence Bragg (1890–1971), a legfiatalabb Nobel-díjas, aki ráadásul édesapjával, William Bragg-gal (1862–1942) együtt kapott fizikai Nobel-díjat a kristályszerkezet röntgensugármódszerrel történő analízisének felfedezéséért 1915-ben. Csak mellékesen: az ifjú zseni – apjával ellentétben ekkor még nem volt nős. Igaz, szakállat egyikőjük sem viselt.
10 milliárd dolláros agy
Igazi szórakozott professzornak tűnik; nincs mobiltelefonja, ráadásul elméletén sok éven át csak mulattak tudóstársai. 2013-ban (megosztva) mégis ő kapta a fizikai Nobel-díjat. Peter Higgs az utcán sétálgatott, amikor az egyik szomszédasszony megszólította.
– Az ebéd utáni sétámról voltam visszatérőben edinburghi otthonomba, amikor az ismerős hölgy rám köszönt, és nagy örömmel gratulált. Hazaérve kinyitottam a gépemet, és beömlöttek az üdvözletek. Hát így tudtam meg, hogy Nobel-díjas lettem – mesélte mosolyogva a professzor az újságíróknak.
A ma 84 éves tudós 1960-as, akkor igen bizarrnak tűnő feltételezése az volt, hogy léteznie kell egy mindeddig fel nem lelt parányi részecskének, amely tömeget ad az anyagnak. Nos, a sokáig kinevetett ötlet ma már egy komplett iparágat mozgat. Az úgynevezett CERN kutatóközpontban több mint ezer szakember (köztük jó néhány magyar) dolgozott azon, hogy a világ legnagyobb föld alatti részecskegyorsítójában ráakadjon az ún. isteni részecskére, amit a professzor neve után Higgs-bozonnak neveznek. Mindez eddig tízmilliárd dollárba került, de megtalálták.
