Életével fizetett szenvedélyéért Kováts Viktor. A magyar madárember Kínában halt szörnyet, miután a mélybe vetette magát szárnyas ruhájában. Az extrém sportok sorra szedik áldozataikat, a végső határok feszegetésébe kódolva van a tragédia.
Holtan találták meg Kínában Kováts Viktor extrém sportolót, a szárnyas ruhás ugrás magyar nemzeti bajnokát, miután kedden egy sikertelen próbaugrás következtében a Hunan tartományi Tienmen-hegy völgyében lezuhant. A Magyar Bázisugró és Ejtőernyős Sportegyesület nem nyilatkozik, az eset körülményeit egyelőre csak a kínai híradásokból lehet ismerni.
Végzetes széllökés
A Hszinhua hírügynökség szerint a holttestet egy száz méter magas sziklaszirt tövében találták meg a mentők szerda reggel. Kováts kedden negyedikként ugrott, s már kezdetben eltávolította tervezett útvonalától egy széllökés. Ejtőernyője – a szemtanúk elmondása szerint – technikai okok miatt nem nyílt ki.
A férfi a Csiangcsiacsie városhoz tartozó nemzeti parkban pénteken kezdődő világbajnokságra edzett tizenöt versenytársával. A madáremberek 700 méter magas, meredek szikláról elrugaszkodva, speciális szárnyas ruhájukkal siklanak a levegőben, mielőtt egy ejtőernyő segítségével földet érnek.
Véletlenül lett ugró
A Borsnak nyilatkozott egy neve elhallgatását kérő ejtőernyős. Hangsúlyozta: a szárnyas ruhás ugrás teljesen más műfaj, mint az ejtőernyőzés. Mindazonáltal az eddigi hírekből arra lehet következtetni, hogy a széllökés a tragédia egyik lehetséges oka.
– A versenyeken egy hegyek, völgyek között kanyargó pályát jelölnek ki az ugró számára. Ha a sportoló elvéti a pályát, igen veszélyes helyzetbe kerül. A hibához elég egy széllökés. Ezek az emberek 200 kilométeres sebességgel repülnek, ha a falnak ütköznek, az egyenlő a halállal. Ráadásul a felszerelésük csak egy ejtőernyőből áll, biztosítóernyőt nem használnak – tette hozzá a szakértô.
Kováts Viktor egész életében a veszélyt kereste, de sosem félt tőle. A férfi beceneve is beszédes: Vick Fearless (az angol fearless szó magyarul annyit tesz: félelem nélküli – a szerk.). Négyévesen már síelni tanult, 16 évesen mountainbike-kal száguldozott meredek, ösvényes terepen, 23 esztendôsen pedig snowboardra váltott. Motorozott, wakeboardozott, szörfözött is.
Az ejtőernyővel azonban csak 2007-ben ismerkedett meg, voltaképpen véletlenül: Viktor az akkori barátnőjének vásárolt egy ugrást, amit a hölgy visszautasított, így ô ment helyette.
Két barátja is meghalt
Örökre beleszeretett az ugrásba. Aztán jött a nagy álom: madáremberré válni! Szárnyas ruhát húzott, 2010-ben országos harmadik lett, míg a következő években már első, 2012-ben pedig világbajnok. Utolsó interjúiból kiderül: tökéletesen tudatában volt, hogy a végzetét kísérti.
– A legjobb barátom mellettem halt meg, akkor elgondolkoztam. Azóta is történtek halálesetek, de ez olyan, hogyha egyszer elkezdi az ember, nem nagyon tudja abbahagyni – magyarázta Viktor. Hozzátette: ha gyermeke lenne, abbahagyná a sportot.
– Amint gyerekem lesz, ezt abbahagyom, tehát azt már én is soknak érzem. Amíg egy barátnő találhat új párt, egy gyerek nem fog új apát találni – vallotta Viktor, aki érezte, halálos véget érhet a szenvedélye.
A kínai verseny előtt azonban csak a cél lebegett a szeme előtt. A vb-t szervező World Wingsuit League-nek azt nyilatkozta: a korlátlan szabadság hajtja.
– Éld meg az álmaidat vagy halj meg! – foglalta össze filozófiáját.
Nem kötnek rájuk biztosítást
A bázisugrókat a biztosítók elutasítják, ez a sport túl nagy kockázatot rejt magában. Olt Boglárka, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. kommunikációs vezetője lapunknak elmondta: bázisugrásra a Generali csoporthoz tartozó Európai Utazási Biztosító (EUB) nem vállal biztosítási fedezetet.
Ennek az az oka, hogy extrém magas kockázati szintet jelent, miközben nagyon kevés embert érint. Szakszóval nagyon kicsi a biztosítotti kockázatközösség, amelyre minden biztosítás épül. Az ilyen jellegű kockázatok vállalását a viszontbiztosítók is korlátozzák.
Hajlam a vakmerőségre
Dr. Nagy Sándor sportpszichológus szerint az extrém sportok szerelmeseit gyakran egész életükben végigkíséri a bizonyítási vágy. Akár gyermekkori élmények, egy erős apának való megfelelés is ebbe az irányba terelheti őket. Általában genetikailag is másképp vannak felépítve, mint az átlagember, jóval erősebb impulzusok hatására érik el azt az izgalmi, illetve eufórikus állapotot, amely kielégíti az igényeiket.
Keresik, már-már üldözik a veszélyt. – Az extrém sport hasonló függőséget okozhat, mint a kábítószer, aki egyszer a rabja lesz, nagyon nehezen adja fel szenvedélyét – tette hozzá a szakember.
Még több hírért kattintson Facebook oldalunkra!
