Nőkongresszust tartanak novemberben Magyarországon. Az egyenjogúság kérdése sokak szerint sosem volt még ennyire aktuális, másoknak elegük van belőle, és olyan is akad, aki úgy véli, egyéni érdekekről van csak szó.
A pedagógusi pálya elnőiesedett, a politikában és a gazdasági életben viszont alig van nő, és a száz leggazdagabb között is vadászni kell rájuk. Nem mintha tehetségtelenebbek lennének, mint a férfiak, másról lehet szó, véli Pap Enikő, a novemberre összehívott Nőkongresszus egyik szervezője.
– A nők és a férfiak közötti hatalmi viszonyok egyenlőtlensége a fő probléma. A parlamentben mindössze 36 nő van, ám 348 férfi, és a létszámcsökkentés tovább ront majd az arányokon. A férfiak és a nők nem ugyanazt a bért kapják ugyanazért a munkáért. S az is szomorú statisztika, hogy minden ötödik nőt ért már párkapcsolati erőszak, ebbe hetente egy nő bele is hal. A Nőkongresszus célja, hogy felülről és alulról is változást kezdeményezzen.
Az ország politikai vezetőinek figyelmébe ajánljuk az ENSZ CEDAW Bizottság Magyarországnak címzett ajánlásait a nőkkel szembeni diszkrimináció felszámolására. Másrészről szeretnénk, ha a nemek közötti társadalmi egyenlőség kérdése beépülne az oktatásba – mondja Pap Enikő, a Nőkongresszust szervező Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség jogi szakértője, hangsúlyozva: a nemek egyenlősége a társadalmi jólét növekedését hozza.
Sok előnye származna a világnak a női vezetésből, vélekedik Hadas Miklós szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. – A nőknél nem az élet-halál harc határozza meg a dolgokat, hanem az együttműködés. Statisztikák támasztják alá, hogy azok a vállalatok, amelyeknek a vezetői között szép számmal vannak nők, hatékonyabbak. Ha a férfiak nem úgy tekintenének a női vezetőkre, mint a legyőzőikre, s képesek lennénk kiadni a hatalmat a kezünkből, akkor megtapasztalhatnánk, hogy sokkal stresszmentesebb, nyugodtabb életünk lehetne nekünk, férfiaknak is – érvel.
– Érdekes, hogy ha egy karriertörténetet férfi főszereplővel mesélünk el, akkor az rendben van, ám ha ugyanebben a történetben a kulcsfigura egy nő, akkor azt törtetőnek bélyegzik. Bennünk élnek a nemi viselkedéssel kapcsolatos előítéletek. Pedig feministák vagyunk, csak nem tudunk róla. A ma embere számára természetes, hogy a nők is járhatnak egyetemre, írhatnak könyveket vagy rendezhetnek filmeket. Holott száz éve még nagy koponyák állították, hogy a nők biológiailag alkalmatlanok minderre.
Hadas Miklós szerint jól példázza a férfiuralmat, hogy az ő szavára jobban odafigyelnek, mintha ugyanezt a harmincéves tanársegéd kolléganője állítaná. – A nőkért éppen ezért kutya kötelességünk nekünk, férfiaknak kiállni – teszi hozzá.
Ők a világ megmentői
Müller Péter Férfiélet, női sors címmel írta új könyvét, ami október második felében jelenik meg. – A Nő az, aki megmentheti a világot a pusztulástól – jelenti ki a népszerű író. – A világ akkor működik jól, ha egyensúlyban van. Az utóbbi évezredekben a nők elnyomásban és megaláztatásban éltek, és ez, ahogyan a hinduk mondják, azt eredményezte, hogy „a kezdetben nemes férfierő az idők során elfajul és démonizálódik, mert a női szellemiség gazdagságát nem tudja magába olvasztani”. A női szellemiségnek önmagára kell ébrednie, a férfinek pedig meg kell tanulnia felnézni a Nőre. A patriarchális világnak befellegzett.
