A magyarok fele nem rendelkezik adója egy százalékáról, azaz semmilyen alapítványt nem támogat. Az utóbbi hónapok alapítványi hírei csak növelhetik a bizalmatlanságot, eltűnt százmilliókról, céges kocsival furikázó vezetőről szól a fáma.
Mennyire bízhatunk meg az alapítványokban? Biztos-e, hogy a civil szervezetek az adója egy százalékáról rendelkező adakozó pénzét végül valóban a beteg gyerekek, kidobott kiskutyák, támogatásra váró művészek megsegítésére fordítják? Az elmúlt hetek negatív hírei kétségeket támaszthatnak az adakozó kedvű polgárokban.
Feljelentést tett a Kehi
Novemberben jelentette be a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), hogy két alapítvány esetében is súlyos pénzügyi visszaélésekre bukkant. Varga András, a Kehi osztályvezetője úgy nyilatkozott: a vizsgált szervezetek esetében megállapították, hogy egymilliárd (!) forintból csak 68 milliót kaptak meg a támogatottak. A két, beteg gyermekeket segítő alapítvány százmilliókat költött túlárazott eszközbeszerzésekre és vizsgálatfinanszírozásokra, magáncélú mobilszámlákra, irodának eladott elegáns magánlakásokra, és nem a szervezetek céljainak megfelelően felhasznált autókra is. A Kehi feljelentést tett költségvetési csalás miatt.
Sofőrrel száguld
A legújabb alapítványi blama az Index szemfüles újságíróinak köszönhető. A portál a Gyermekrák Alapítvány elnökét, Balogh Istvánt örökítette meg, amint reggelente az alapítvány „Gyermekmentő” feliratú kocsijával, sofőrrel furikáztatja magát budaligeti villájából a belvárosba. Baloghék a megengedett sebességet meghaladva, a villamossínen és a buszsávban kerülték ki a reggeli dugót. A szirénát, fényhidat nem kapcsolták be.
Árulkodó honlapok
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint a Rex Kutyaotthon Alapítvány az ötödik a legtöbb felajánlást kapó szervezet. Haba Gábor, az alapítvány kommunikációs vezetője a Borsnak úgy vélekedett: az emberek néha nem vizsgálják meg kellő körültekintéssel, hogy kinek adakoznak. Gyakran a pillanatnyi szimpátia dönt az adó egy százalékának felajánlásáról.
– Fontos a tájékozódás, az adakozóknak azt tanácsolom, győződjenek meg róla, hogy valós tevékenység rejlik-e a kiszemelt alapítvány nyilvánosságra hozott célkitűzései mögött. Érdemes megnézni az alapítványok honlapjait, és hogy hány kattintással érhető el a szervezet éves beszámolója – tette hozzá Haba.
Haba Gábor szerint az árva kutyáknak szivesen adakoznak az emberek
Elrettentett billegők
A „simlis” alapítványok tevékenysége bizony a becsületes, jó ügyekért harcoló szervezetek életét is megnehezíti. Nyíri Zoltán kommunikációs tréner szerint jelentős bizalomcsökkenést eredményezhetnek az alapítványokról megjelenő negatív hírek.
– Az adakozók három csoportra oszthatók. Az első csoportba azok tartoznak, akik minden körülmények között kitartanak a számukra kedves, szimpatikus alapítványok mellett. A másodikba azok, akik soha, semmiképp sem adakoznak. A legnagyobb tábort a „billegők”, a bizonytalanok alkotják. Az alapítványok feladata az ő meggyőzésük volna, ám visszaélésekről szóló hírek közepette ez igen nehéz – összegzett a szakértő.
