A tengerentúlon ilyen felmérés is van: az amerikai kutyák mintegy tízmillió tonna ürüléket „termelnek” évente. Magyarországon nyilván mások a nagyságrendek, ám a probléma ugyanolyan égető. Lássuk, milyen megoldásokat eszeltek ki a nagyvárosok kutyagumiügyben.
Sok minden változott, amióta szabályozással próbálják csökkenteni a cipőtalpra ragadó kutyapiszok jelenlétét a flaszteron, de azért a budapesti utcákon továbbra sem jó ötlet a homlokzatot bámulva andalogni.
Bár elméletben akár súlyos tízezrekbe is fájhat a pénzbüntetés, ha valaki nem takarít fel közterületen a kutyája után, nem sok megbüntetettről hallhattunk, ugyanis hivatalos közegnek kell tetten érnie a delikvenst, hogy bizonyítható legyen a szabálysértés. Erre persze nincs kapacitás, így aztán máig gyakran látni olyan nemtörődöm gazdit, aki nyugodt szívvel végignézi, hogy a kutyája a járda közepére piszkít, majd egyszerűen továbbsétál.
Vagyis hatékony számonkérés hiányában továbbra is az ebtartók jóérzésére van bízva a kutyagumi eltakarítása.
Az önkormányzatok ehhez általában ingyen zacskót biztosítanak, és pár éve külön kutyapiszokgyűjtő szemeteseket is kihelyeztek a fővárosban, mivel az ürülék veszélyes hulladéknak minősül. Ám sokan panaszkodnak, hogy ilyen nincs mindenütt, ezért gyakran a sima kukában landol a nejlonzacskóba csomagolt hurka - vagy rosszabb esetben marad, ahol volt.
Szubjektív felmérésünk szerint míg például a hetedik kerület Városliget felé eső részén sok helyütt akad erre a célra rendszeresített fémtároló, olyan frekventált helyeken, mint az Andrássy út vagy a Nagykörút, kilométerhosszan csak normál szemetesekre bukkanunk.
Okos ötlet, így nem kell hajolgatni: eleve az eb ülepe alá került a céleszköz, amellyel a zacskóba juttatható a kutyagumi
Budapest egyes részein nyugat-európai mintára kutya-illemhelyeket is kialakítottak: az ebek külön erre a célra elkerített, homokos területen, másokat nem zavarva végezhetik a dolgukat. A gazdiknak persze itt is fel kell(ene) szedniük kedvencük után a végterméket, a homokot az önkormányzat rendszeresen cseréli.
A kutyagumi elleni harc persze a világ minden városában nagy kihívás. Külföldön akad, ahol horrorisztikus pénzbüntetéssel próbálják rendre szoktatni a hanyag gazdikat, máshol megszégyenítő trükköt vagy DNS-vizsgálatot vetnek be.
Angliában próbálkoztak például azzal, hogy élénk színű spray-vel fújták le az otthagyott kutyagumit, hogy az ebek gazdái a legközelebbi séta közben már biztosan észrevegyék: valamit elfelejtettek. Kattintson ide, és gyönyörködjön a rózsaszín kutyakakiban. Máshol színes kis zászlót tűznek a bűzös kupacba ugyanezért. „Abban bízunk, hogy akik rendszeresen idejárnak kutyát sétáltatni, elszégyellik magukat és veszik az üzenetet” - árulták el az ötlet kiagyalói.
Követendő példa: civilizált kutyaillemhely Belgiumból
Egy spanyol kisvárosban még ütősebb módszerrel éltek: önkéntesek járták az utcát és titokban kifigyelték, ki hagyja ott a kutyakakit. Ezekkel az emberekkel aztán egyszerű járókelőként kedvesen beszédbe elegyedtek, megtudakolták az eb nevét, az önkormányzat kisállat-nyilvántartásából azonosították a kutyatulajdonost, majd 'elveszett tulajdon' megjegyzéssel postai csomagként szépen elküldték a gazdinak az utcán hagyott kutyagumit. Láss csodát, a Brunete nevű városka utcáin hirtelen 70 százalékkal csökkent a kutyapiszok mennyisége.
Egy tajvani város vezetősége is trükkös módszerrel tisztította meg az utcákat: mindenki, aki összeszedett egy zacskó kutyakakit, kapott egy tombolaszelvényt. Négyezer ember pillanatok alatt összegyűjtött közel tizenötezer zacskónyi ürüléket, a félmillió forintos főnyeremény mellett háztartási eszközöket lehetett nyerni a sorsoláson.
Zacskóba és kukába vele - figyelmeztet a felirat egy angol városkában
Egyre több helyen vetik be eredményesen a kutyagumi DNS-vizsgálatát, a tudomány segítségével nyomozva le az állatot, és így a gazdát. Tel Avivtól Nápolyon át Los Angelesig már több nagyvárosban hódít a módszer, mi is írtunk arról a magyar férfiról, aki Amerikában részt vett a DNS-es visszakövetés kidolgozásában. A lebukott gazdik súlyos pénzbüntetésre számíthatnak, Texasban például 55 ezer forintnyi dollárt kóstál egy ottfelejtett kakikupac.
Persze ez a módszer csak regisztrált kutyák esetében működik, amelyektől vérmintát vettek, és bekerültek egy adatbázisba. Magyarországon ugyan elvileg már kötelező minden kutyát regisztrálni, de a DNS-profiltól még messze vagyunk.
Nevezze be kedvence fotóját a Bors Állatszépségversenyére!
Bővebb információért ide kattintson!
