Horváth Nikolett teljesen megvakult, ráadásul a világon is egyedi, gyógyíthatatlan betegség sújtja. Ő azonban mégsem adja fel: köztársasági ösztöndíjjal fejezte be tanulmányait, most pedig olyan blogot ír, amelyben mindenkit boldogságra buzdít.
Több embernek is elég lenne az a megpróbáltatás, amelyet Horváth Nikolettának ki kellett állnia eddigi élete során.
– Egészségesen születtem, 12–13 éves lehettem, amikor a látásom elkezdett romlani – meséli a Borsnak Horváth Nikoletta – A szememen egy daganat jelent meg, szteroidot kaptam rá, de ez hiba volt: egyik napról a másikra szinte teljesen elveszítettem a látásom.
A lány idővel visszanyerte látását, de kiderült, a boldogság csak átmeneti állapot: két évre rá végleg megvakult. És ezzel a megpróbáltatásoknak nem volt vége, sőt most kezdődtek csak igazán. Édesapja meghalt, és egy különleges betegség, az Erdheim-Chester szindróma mutatkozott rajta, amely a világon csupán 250 embert érintő, gyógyíthatatlan kór. Niki veséi leálltak, a kór tönkretette az agyalapi mirigyét, csontjaiba is beférkőzött, élete végéig vesedialízisre kell járnia.
A lány azonban egy pillanatra sem adja fel: iskolába járt, tanult és terveket szőtt, zongorázik.
– Igényeltünk egy vakvezető kutyát, mert fehér bottal nehéz volt közlekedni. 2006-ban megkaptuk a kölyök Lilit, akit nekünk kellett fel- és kinevelnünk. Bár az elején ijesztőnek tűnt a feladat, de megoldottuk: Lili kitűnően vizsgázott vakvezető lett, elválaszthatatlanok vagyunk. Az igazgató megengedte, hogy az iskolában is velem lehessen – mosolyog a lány.
Gimnáziumban laptopon tanult, de eközben sem pihent: már ekkor beiratkozott egy újságíró OKJ-s tanfolyamra, majd ezek után az egyetem kommunikáció szakára. Ő volt az egyedüli vak, emellett köztársasági ösztöndíjjal végzett, 2014-ben. Mikor kikerült a kórházból, megfogadta: pozitív életszemléletét másoknak is át fogja adni, blogírásba kezdett:
– Azt vallom, hogy a legfontosabb a pozitív hozzáállás, mindenből a legjobbat kell kihozni. A betegségem megtanított, hogy értékeljem és élvezzem az élet minden rezdülését – vallja Niki. A blogja, a Vak-vagány, hamar népszerű lett, rengetegen követik.
– Egyre több olyan üzenet érkezik, hogy a blogom ad nekik erőt, ebből kapják az energiát ahhoz, hogy tovább küzdjenek. Nagyon boldog vagyok, amikor ezeket olvasom!
